Rohamosan csökken a hazai lemezeladás
Tavaly négyszer annyi írható CD-t importáltak Magyarországra, mint 2001-ben. Becslések szerint a behozatal fele hangfelvételek másolására szolgál, ami egyre növekvő gondot jelent a kiadók számára, kritikussá téve az idei esztendőt. A tendencia ugyanis azt mutatja, hogy a CD-írók 1999-es megjelenéséig a magyar hanglemezpiaci értékesítés számottevő növekedést mutatott, azt követően azonban a házilag is elkészíthető másolatok alapjául szolgáló üres lemezek importjának felfutásával az értékesítés igen meredek esésbe kezdett. Három éve, a csúcsponton 7,6 millió hanghordozó fogyott, míg a tavalyi számok 5,5 milliónál álltak meg, ami az 1993. év teljesítményének felel meg.
Becslések szerint a tízmilliónyi házi másolású CD mellett négymillió darab ilyen hangkazetta is gazdára talált 2002-ben, amit a többnyire az Ukrajnából érkező, nagyüzemi módszerrel készült hamisítványok száma is tetéz. Végeredményben tehát összesen 15 millió másolat áll szemben 5,5 millió eredeti hanghordozóval. Az olló ráadásul folyamatosan nyílik. A másolás következtében előálló kétmillió darabos piaccsökkenés tavaly 3,75 milliárd forintos kárt okozott a magyar hanglemezkiadásnak - számszerűsíti a károkat a Mahasz beszámolója.
Ennek kompenzálására született - nyugati minták figyelembevételével - az úgynevezett üres hordozó jogdíj. Az adatok rögzítésére szolgáló, de zene másolására is használt CD-k esetében 36 forint, zene rögzítésére ajánlott, jobb minőségű CD-k esetében 56 forint a jogdíj, a kazetták árát lejátszási időtől függően 20-29 forintos tétel terheli. Ennek megfizetésére az országhatár átlépésével kerül sor, így a felhasználás tényleges céljától függetlenül minden vásárló kénytelen az így megemelkedett kiskereskedelmi árak révén hozzájárulni a veszteségek kompenzálásához. A feltételezett 14 millió házi másolat után (és a több mint tízmilliós egyéb célú hasznosítás által) tavaly mintegy 780 millió forint folyt be. Ha ezt szembeállítjuk a Mahasz által becsült, egységenkénti pár száz forintos, összességében pedig 3,75 milliárdos veszteséggel, a tényleges kár hárommilliárd forintra tehető. Ez a kalkuláció pedig még nem számszerűsíti a számítógépek háttértárolójában lévő vagy az egyre népszerűbbé váló hordozható memóriákon (MP3-lejátszókon) lévő hanganyagok piaci hatását.
Jogilag nehéz azonban fogást találni a jelenlegi helyzeten, a mintegy harminc évvel ezelőtt megfogalmazott szerzői jogi elv szerint ugyanis a magáncélú másolás szabad felhasználásnak minősül. Ez a gyakorlatban két feltétel teljesülése esetén érvényesül: ha a magáncélú másolásból közvetve sem származik anyagi haszon, illetve ha a másolat valóban a készítő számára készül, és ő is használja azt. Jelen esetben tehát ha egy lemezlovas másolt CD-t használ, és ezzel közvetetten növeli jövedelmét, vagy ha valaki díjmentesen más számára készít saját legális hangzóanyagáról másolatot, az károsítja a szerző, az előadó, illetve a kiadó jogos érdekeit.
Ez utóbbi kritérium jelenthet azonban a kiadók és érdekvédők számára némi jogi fogódzót. A világhálón való hanganyagcserére ugyanis - az országhatár, illetve a területi illetékesség nehéz értelmezhetősége ellenére is - ugyanúgy kiterjednek a szerzői jog alapelvei. Ennélfogva a szerző, az előadó és a kiadó engedélye nélküli olyan internetes cserebere, ahol a címzett nem közvetlen ismerős, illegálisnak számít. A Mahasz egyre inkább elfogadottá váló álláspontja szerint a fájlcserélő programokon és weboldalakon közzétett és ezáltal a nyilvánosság számára hozzáférhetővé váló hangfelvételek jogsértőek, így indokolt és jogos az ellenük való fellépés.
Nehéz azonban megmondani, hogy valójában a házi másolatok milyen arányban készülnek MP3-fájlokból és milyen arányban jogtiszta hanglemezek felhasználásával. Elgondolkoztató mindazonáltal a Szonda Ipsos témában készített piackutatása, amely alapvetően arra enged következtetni, hogy a másolás oka nem a CD-k árának megfizethetetlenségéből adódik. A tevékenység jellemzően a 14-29 éves, magasabb iskolázottságú és kimondottan jó anyagi körülmények között élők körében terjedt el, ők rendelkeznek a szükséges berendezéssel és tudással a másolatok elkészítéséhez. Mindez tetten érhető a leginkább másolt zeneszámok stílusában is: a legtöbb házi másolat a pop, dance, modern rock, hip-hop, R&B irányzatok közül kerül ki.
Ennek tudatában a Mahasz másfél éve más szerzői jogi érdekképviseletekkel együtt szerződést írt alá a legnagyobb tartalomszolgáltatókkal, amelyben azok vállalták, hogy eltávolítják a szerzői jogot sértő tartalmat az általuk üzemeltetett oldalakról. Ezt az eljárást egy évvel ezelőtt törvény is megerősítette, alapvetően rendezve a szolgáltató és a felhasználó szerzői jogsértésekben meglévő felelősségét. A Mahasz beszámolója szerint ilyen ügyben már indult büntetőeljárás Magyarországon a szövetség ellenőrzési csoportjának kezdeményezésére, a hatályos szabályok pedig akár öt évig terjedő szabadságvesztést is előirányoznak a szerzői jogok megsértéséért.
Az érintettek állásfoglalása szerint a hanglemezkiadás tíz százalék körüli árrésének fenntartása érdekében folyik a fenti harc, ha ugyanis esik a példányszám, a fix költségek növekvő részaránya felemésztheti a nyereséges működés alapját.
