"Kilóra" vásárolja fel a külföldi tőke a rossz helyzetben lévő hazai malomipari vállalkozásokat az uniós csatlakozás után, ha az ágazatban nem lép életbe termeléskorlátozó szabályozás - állítja a feldolgozókat tömörítő Gabonaszövetség. A gondot az okozza, hogy a szétaprózott és jelentős többletkapacitásokkal rendelkező iparágban évek óta nem képződik megfelelő jövedelem a túlzottnak tartott lisztárverseny és a kereskedelmi láncok szervezettsége miatt. Ezért nincs forrás a versenyképesség-növelő fejlesztésekhez sem.
Ma 73 tulajdonos 113 malmot működtet, ám ezek közül csupán négy-öt felel meg maradéktalanul az uniós követelményeknek - állítja Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség elnöke. Az üzemek ráadásul évente 2,5 millió tonnányi búza őrlésére lennének alkalmasak, de a lisztigények csak mintegy 1,4 millió tonnás kapacitást követelnének meg. Ezért a szervezet szerint az ágazati viszonyok rendbetételéhez úgynevezett malomrendtartást kellene bevezetni. A szövetség már tavaly a tárcához fordult, mivel a cégek "önkéntes alapon" nem tudtak megállapodni az ügyben.
A feldolgozói érdekképviselet azt szeretné elérni, hogy a minisztérium tiltsa be a kapacitásnövelő fejlesztéseket, a ma meglévők kihasználtságát pedig 1,4 millió tonna körüli mennyiségben állapítsa meg. Ezt követően a molnárok maguk között osztanák el a kvótákat, amelyek adhatók-vehetők lennének, vagyis értéket képviselnének. Így eladásukkal a termelést méltányos módon hagyhatnák abba azok, akik a lisztpiacból ki akarnak szállni. A szabályozás végeredményben ahhoz vezetne, hogy a talpon maradt cégek (és velük együtt a 65 százalékban magyar tulajdonban lévő hazai lisztágazat) értéke és versenyképessége az uniós belépés idejére nőne.
A változtatásokhoz nem lenne szükség költségvetési forrásokra, de az új szabályozással a molnárok árérvényesítő képessége javulna. Ennek következtében a fogyasztóknak lassú lisztdrágulásra kellene felkészülniük. Az érdekképviselet felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi lisztárak elmaradnak a korábbiaktól. A molnárok 1995-ben kilónként 55 forintért adták a liszt kilóját, míg ma 42-45 forint között mozog az ár. A szövetség a fokozatos áremelkedést nem tartaná jelentős lakossági tehernek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.