Sürgetik a molnárok az ágazat rendbetételét

"Kilóra" vásárolja fel a külföldi tőke a rossz helyzetben lévő hazai malomipari vállalkozásokat az uniós csatlakozás után, ha az ágazatban nem lép életbe termeléskorlátozó szabályozás - állítja a feldolgozókat tömörítő Gabonaszövetség. A gondot az okozza, hogy a szétaprózott és jelentős többletkapacitásokkal rendelkező iparágban évek óta nem képződik megfelelő jövedelem a túlzottnak tartott lisztárverseny és a kereskedelmi láncok szervezettsége miatt. Ezért nincs forrás a versenyképesség-növelő fejlesztésekhez sem.

Ma 73 tulajdonos 113 malmot működtet, ám ezek közül csupán négy-öt felel meg maradéktalanul az uniós követelményeknek - állítja Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség elnöke. Az üzemek ráadásul évente 2,5 millió tonnányi búza őrlésére lennének alkalmasak, de a lisztigények csak mintegy 1,4 millió tonnás kapacitást követelnének meg. Ezért a szervezet szerint az ágazati viszonyok rendbetételéhez úgynevezett malomrendtartást kellene bevezetni. A szövetség már tavaly a tárcához fordult, mivel a cégek "önkéntes alapon" nem tudtak megállapodni az ügyben.

A feldolgozói érdekképviselet azt szeretné elérni, hogy a minisztérium tiltsa be a kapacitásnövelő fejlesztéseket, a ma meglévők kihasználtságát pedig 1,4 millió tonna körüli mennyiségben állapítsa meg. Ezt követően a molnárok maguk között osztanák el a kvótákat, amelyek adhatók-vehetők lennének, vagyis értéket képviselnének. Így eladásukkal a termelést méltányos módon hagyhatnák abba azok, akik a lisztpiacból ki akarnak szállni. A szabályozás végeredményben ahhoz vezetne, hogy a talpon maradt cégek (és velük együtt a 65 százalékban magyar tulajdonban lévő hazai lisztágazat) értéke és versenyképessége az uniós belépés idejére nőne.

A változtatásokhoz nem lenne szükség költségvetési forrásokra, de az új szabályozással a molnárok árérvényesítő képessége javulna. Ennek következtében a fogyasztóknak lassú lisztdrágulásra kellene felkészülniük. Az érdekképviselet felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi lisztárak elmaradnak a korábbiaktól. A molnárok 1995-ben kilónként 55 forintért adták a liszt kilóját, míg ma 42-45 forint között mozog az ár. A szövetség a fokozatos áremelkedést nem tartaná jelentős lakossági tehernek.