Sztrájk fenyegeti Németországot
A két közvetítő, Hans Koschnick volt brémai és Hinrich Lehman-Grube volt lipcsei polgármester hétfő hajnalban azt javasolta, hogy a buszvezetőktől a kórházi nővérekig terjedő, mintegy hárommillió foglalkoztatottat érintő béremelés kétszakaszos, együttesen háromszázalékos legyen. A megállapodás tizennyolc hónapra szólna, amit egy egyszeri kifizetés is megtoldana: Németország nyugati felében 216, a volt NDK területén 194,4 eurót kapnának a dolgozók.
Jóllehet a munkavállalói érdekképviselet, a ver.di szakszervezet korábban három százalék feletti emelést sürgetett, mégis elfogadták az ajánlatot. A munkaadók számára azonban az emelés mértéke elfogadhatatlannak bizonyult: az Otto Schily belügyminiszter vezette tárgyalóküldöttség a szakszervezeti követelésektől elmaradó, ám az 1,1 százalékos német inflációs szintet meghaladó növelésbe ment volna bele. Schily szerint legutóbbi javaslatuk összességében alig 0,2 százalékkal maradt volna el a közvetítőkétől. A Reutersnek nyilatkozó kormánytisztviselők azonban arra is rámutattak, hogy a két koncepció egyéb eltéréseit is "készpénzre váltva" (például azt, hogy a keleti bérek milyen gyorsan érjék utol a nyugatit), a különbség 2,65 milliárd eurót tett ki. Mivel pedig a 2003-as német költségvetés a GDP három százaléka alá szeretné tornázni az azt tavaly már átlépő hiányt, így a kormányzat, tekintettel a szoros önkormányzati büdzsékre, nem tudta vállalni ezt a különbözetet.
Márpedig ha sztrájkra kerül sor, annak költségei sokkal nagyobbak lesznek - figyelmeztetett Hans Koschnick. A német közszolgálati dolgozók utoljára tíz éve sztrájkoltak, akkor tizenkét napig, 5,4 százalékos béremelést érve el, jóval alatta maradva a szakszervezeti 9,5 százalékos követelésnek. Közgazdászok szerint a sztrájk nem okozna olyan gondokat a termelésben, mint tavaly a fémipari dolgozók munkabeszüntetése, de tovább sújtaná a már így is nyolcéves mélyponton lévő fogyasztói bizalmat.
