Taktikai befektetések Szerbiában
Rendkívül élénk a magyarok befektetői érdeklődése, aminek eredményeként már a kétszázat is jócskán meghaladja a Szerbiában alapított magyar (rész)tulajdonú vegyes vállalatok száma - tudtuk meg Pallos Andrástól, az ITDH belgrádi irodavezetőjétől. A leginkább kedvelt ágazatok a szolgáltatás és a kereskedelem, a legvonzóbb térség pedig a Vajdaság és Belgrád. A tapasztalatok szerint jellemző az is, hogy számos, az elmúlt évben alapított vállalkozás, egyelőre legalábbis, nem aktív. Ez arra utal, hogy inkább taktikai jellegű befektetéseket hajtanak végre a magyarok, véli Pallos.
A magyar üzletemberek ugyanis felismerték a rendkívül vonzó feltételeket és kilátásokat. Jugoszláviában ugyanis már 5000 dolláros alaptőkével lehet - igen liberális kondíciók mellett - a magyar korlátolt felelősségű társasághoz leginkább hasonlító céget alapítani. Azaz csekély invesztícióval lehet megteremteni a piaci jelenlétet, s várni arra az időre, amikor az ottani gazdasági, üzleti, piaci helyzet beérik, s érdemes felfuttatni az üzletet, mutat rá Pallos. S hogy erre lehet számítani, azt mutatja a világcégek "viselkedése" is; egyre több multinak van, ha más nem, legalább ügynöki vagy képviseleti irodája Szerbiában.
Az, hogy a szerbiai befektetési lehetőségeket keresik a magyar vállalkozások, nem csak a belgrádi iroda napi tapasztalata. A Külügyminisztériumnak is hasonló információi vannak - tudtuk meg Major István helyettes államtitkártól. Az érdeklődők között nagy cégek is vannak, ilyen például a Mol és a Matáv. Mint mondta: Szerbia egyértelműen célország a magyarok számára, már csak azért is, mert Jugoszlávia - mint egyébként az egész balkáni térség - kiemelten fontos és dinamikus területe a magyar külgazdasági expanziónak. Ehhez pedig ma már komplex módszerek szükségesek, beleértve a külkereskedelem csatornáit, a működőtőke-kivitelt, a szolgáltatásexportot s a szakértői-tanácsadói tevékenységet.
Major szavaival egybecseng Pallos véleménye, mely szerint hazánk uniós csatlakozása mintegy átértékeli a kapcsolatokat azokkal a szomszédos országokkal, amelyek egyelőre nem jutottak még el az EU közelségébe. Ilyen Szerbia is. A hazai piac telítődése miatt olyan piacok felé fordulnak egyes magyarországi vállalkozások, amelyek még "szűz" területnek számítanak, s ahol még megvethetik a lábukat. Szerencsés a helyzet, hiszen ez egybevág a magyar gazdaságpolitika irányaival is, mutat rá az ITDH irodavezetője.
Nehéz egyébként pontos információt szerezni a szerbiai magyar tulajdonú vegyes vállalatokról, s a magyarok által ott befektetett tőke nagyságáról, ami a jugoszláv statisztikák szerint mintegy egymillió dollárra tehető. Ez ugyan csekély, de - ugyancsak szerb statisztikák szerint - a teljes külföldi működőtőke-állomány is csak 300-400 millió dollárnyi volt tavaly év végén, tudtuk meg Pallostól. A befektetett tőke zöme pedig egyelőre még repatriált, jugoszláv tőke.
