BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Térségfejlesztők a fapados légitársaságok

Két-három éven belül több fapados légitársaság is megtelepedhet Magyarországon. Ehhez azonban átgondolt központi és helyi kedvezmények szükségesek. Nem lenne haszontalan a kamarák bevonása sem a döntési folyamatba. Eközben az államnak arra is ügyelnie kell, hogy a kialkudott kedvezmények ne nehezítsék a privatizációra készülő Malév helyzetét.

Lehet szidni és dicsérni a szuperolcsó légitársaságokat, csak egyet nem lehet tenni: nem venni tudomásul, hogy "ezerrel" rohannak. A jelek szerint tényleg nem sok választ el bennünket attól, hogy itthonról indulva is kipróbálhassuk őket, illetve megtapasztaljuk, hogy miként hullámzik az általuk bedobott kő miatt a piac vize. Legfontosabb jellemzőjük ugyanis éppen az, hogy kíméletlen árversenyt diktálnak, s ez a versenytársakat, így a Malévet is, marketingmunkájának átszervezésére kényszeríti.

Az olcsó légitársaságok száguldása azonban nem lehetséges folytonos és igen vonzó kedvezmények nélkül. Nyugat-Európában több példa is van arra, hogy a kedvezmények hatására miként szárnyal egy-egy nagyobb csomóponti repülőtér vagy a kisebb, másodlagos légikikötők.

Az utóbbiakról szólva sokan példaként említik a Brüsszeltől délre található Charleroi repülőteret, amely most két év alatt a szürkeségből a második helyre küzdötte fel magát Belgiumban az ír Ryanair megjelenésének köszönhetően. A Charleroi-t üzemeltető vállalat - példátlan módon - nem a repülőgépek típusa és azok ottani tartózkodása, hanem a szállított utasok száma alapján számláz. Az agresszív írek így feleanynyi bérleti díjat fizetnek, mintha a fő brüsszeli repülőtéren, a Zaventemen kellene leszállniuk, és a repteret üzemeltető társaság a Ryanair marketingjébe is beszállt. Cserébe az írek tizenöt éves, folyamatos járatfejlesztést ígértek.

Az EU egyébként már vizsgálja a vallon kormányzat által adott kedvezményt, de formailag egyelőre semmit sem tehet: a reptereket ugyanis még mindig infrastruktúraként és nem cégenként kezelik, így a versenyjog sem érvényesíthető. Csak akkor vívhatja ki az EU haragját a Ryanair, ha a vallonok más fapados céget nem engednek be, mert akkor kilóg a lóláb. A Zaventem vezetése most azzal igyekszik ellencsapást mérni, hogy százezer eurót fizet az ott járatot nyitó légitársaságoknak.

A kisebb bérleti díjak az ingatlanfejlesztő vállalatokat is megmozgatják. Amszterdamban a Schipol Real Estate társaság két éve kezdte meg az AirportCity koncepció megvalósítását. A hollandok szerint megéri valóságos kisvárossá fejleszteni a főbb repülőtereket. A szokásos irodaház-szálloda-logisztika hármas mellett speciális célú fejlesztéseket is szőttek a tervekbe. A hollandiai Lelystad légikikötője mellett lesz egy repülési tematikájú vidámpark is, ezt várhatóan az idén tavasszal nyitják meg. Milánóban, a Malpensánál egy kereskedelmi centrumot és egy logisztikai parkot hoznak létre a holland ingatlanfejlesztő pénzéből.

A Sármelléket, Ferihegyet és Szegedet kiszemelő Ryanair a Londontól 55 kilométerre északra található Stansted fejlesztésére csaknem százmillió fontot fordított az elmúlt két évben. A költségeket megosztotta a repteret üzemeltető British Airport Authorityval és az EasyJettel. A Ryanair a Frankfurt melletti régi katonai ingatlanra, a Hahn reptérre is áldozott 35 millió fontot, hogy onnan is szállíthassa utasait a brit szigetekre és más európai városokba. Az egy évvel ezelőtti négygyel szemben ma már 15 járat indul erről a bázisról. A csehországi Plzenre ugyancsak szép jövő vár, ha a kormányzat teret enged a külföldi fejlesztőknek.

Magyarországon talán sohasem volt annyira nagy szükség a turizmus és a kiszolgáló vállalkozások számára egy-két igazi másodlagos repülőtér kialakítására, mint most. Ezek a kikötők ugyanis egyszerre elégíthetik ki a minőségi turisták tömegesebb ideszállítására és a tömegturizmus bővítésére vonatkozó igényeket. A másodlagos repterek további előnye, hogy távlatilag is fejlődőképesek. Közvetlen közelükben nincs elegendő hotel, szolgáltatás, logisztikai központ, és többnyire az oda vezető úthálózat is elavult.

Sármellék, Debrecen és Szeged környékén vállalatok százai élhetnének meg abból, hogy kiszolgálják a fapados cégeket, illetve azok külföldi és helyi beszállítóit. A kis- és közepes vállalatok számára azért is kecsegtető a lehetőség, mert a másodlagos repülőtereknél alkalmazott üzleti modellnél a fő szempont nem az, hogy a legmagasabb kategóriájú anyagokat és szolgáltatásokat vegyék igénybe. A megbízható minőség mellett a legfontosabb a gyorsaság, az egyszerűség és a praktikum. Ha ez szerény költséggel párosul, már nyert ügye van a jelentkező cégnek.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.