Tippek az EU-beli vállalatalapításhoz

Németországban a legtöbb magyar cégnek valószínűleg kft.-t (GmbH-t) érdemes alapítania, ha önálló céget kíván létrehozni, ezt ugyanis egyetlen tulajdonos is létrehozhatja korlátozott felelősség mellett, ráadásul az iparűzési bejelentés és az idegenrendészeti eljárás is egyszerűbb. GmbH-t minimálisan 25 ezer eurónyi törzstőkével lehet alapítani, s a bevitt készpénz összegének vagy a vagyoni értéknek el kell érnie a 12 500 eurót. Ehhez jön még az új cég alapításának 2 ezer euró körüli ügyvédi költsége, továbbá a szükséges engedélyek beszerzési költsége és időigénye. A cégbejegyzés ugyanis Németországban meglehetősen lassú, legalább két hónapot vesz igénybe, és ezen idő alatt a cég nem tud például gépkocsit lízingelni, legfeljebb készpénzzel tud vásárolni és tulajdonosának felelőssége is korlátlan. Magyar tulajdonosok esetében még tovább tart a cégbejegyzés, mert előzetesen idegenrendészeti eljárást is le kell folytatni.

Sok esetben tehát jobban megéri egy bejegyzett GmbH-t megvenni. Ennek nem akadálya a név, ugyanis a megvett vállalatot viszonylag egyszerűen át lehet nevezni. Ügyvédi irodáknál kész, bejegyzett, közterhektől mentes kft.-t lehet vásárolni 2500 euró körüli összegért (plusz a törzstőke összege), amely már adószámmal is rendelkezik, s alkalmazottai sincsenek. Ez utóbbi azért fontos, mert a német jog szerint csődközelben lévő céget is meg lehet vásárolni, ám ekkor kötelező átvenni az alkalmazottakat is.

Ennek dacára nagyobb cégek esetében gyakran kifizetődő lehet egy csődeljárás alatt álló vállalat megvétele is, amelyet aztán az időközben létrehozandó új vállalkozás "alá tolnak", egyfajta bázisként. Ezt meg lehet tenni már felszámolóbiztos által irányított cégek esetében is (különösen akkor éri meg, ha egyúttal know-how-t, piaci ismertséget is sikerül így kihasználni), de gyakran még jobb megoldás lehet, ha még ezt megelőzően, a hitelezői védelem alá helyezés fázisában kerül sor a vásárlásra. (A német csődjog szerint ugyanis a cégbíróság a felszámolási fázis kezdetén még adhat egy utolsó esélyt a fizetésképtelen vállalatnak, amelynek során a hitelezőktől védett a cég és még a korábbi igazgatóság irányítja, a felszámolóbiztos csak ellenőrzi). Ekkor ugyanis jó áron lehet "kimazsolázni" a vállalatot, vagyis kizárólag azokat a részlegeket megvenni, amelyekre tényleg szükség van, és könnyen juthatunk székhelyhez is.

Természetesen sokszor nincs szükség önálló cég alapítására, a piaci megjelenéshez gyakran elég egy fióktelep is. A piaci jelenlétét nem nagyon intenzívre tervező vállalatoknak sokszor elég lehet egy bemutatóterem felállítása, amely csak a cég által gyártott termékeket prezentálja. Nem érdemes eladási jogot is adni neki, mert akkor már be kell jelenteni az adóhatósághoz, és könyvelőt is kell alkalmazni (ami Németországban sokkal drágább, mint idehaza). Elegendő, ha a bemutatóterem felveszi a rendelést és továbbítja Magyarországra, ilyenkor a szerződéskötésre is idehaza kerül sor, és jelentős költségeket takaríthat meg a cég.

A németországi megjelenés során az első lépés lehet egy raktár kialakítása. Az egyik magyar hűtőipari vállalat például hűtőház bérlésével kezdte. Képviseleti irodát pedig legolcsóbban úgy lehet felállítani, hogy az ITDH müncheni irodáján ingyen - vagy az erre esetenként szintén vállalkozó ügyvédi irodákon olcsón - kapnak egy íróasztalt a kezdő vállalkozások három hónapra, s ezalatt csak az iroda használatának díját kell fizetniük (telefon- és faxköltséget).

Németországon belül elsősorban Bajorország lehet az egyik első célpont, ahol az Invest in Bavaria kereskedelem- és befektetésösztönző kht. már számít is a csatlakozás kapcsán megnövekvő érdeklődésre a visegrádi országok vállalatai részéről. A letelepedéshez tőlük, az ITDH-tól vagy a német kormány cégalapítást segítő szolgálatától is lehet segítséget kapni.

Olaszországban sokkal nehezebb körülmények fogadják a cégalapítással kísérletezőt. Egy helyi magyar vállalkozó tapasztalata szerint saját cégének helyi képviseletét felállítani még neki is egy évig tartott, pedig ő már 15 éve Itáliában élt, és igen kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezett. Ha egy hazai cég a semmiből kezdené, akkor legalább másfél évnyi átfutási idővel érdemes számolnia, mire cége olajozottan működni tud - vélik szakértők. A képviselet-alapítási ötlet felmerülésétől kezdve mindent a budapesti olasz konzulátuson keresztül kell intézni, rengeteg engedélyt kell beszerezni, s érdemes elgondolkodni: nem jobb ötlet-e a már meglévő irodákra támaszkodni, mint újat alapítani.

Általános útmutatóként még az Iposz vállalkozásokat felkészítő EU-programja által kiadott uniós cégalapítási kézikönyv is arra hívja fel a figyelmet, hogy "az olasz jogi szabályozás rendkívül szétaprózott; a jogszabályokat rendszeresen módosítják, s azokat sokszor csak azok a hatóságok ismerik, amelyek alkalmazásukra hivatottak". Itáliában ugyanis hiányoznak az itthon megszokott, egy-egy területet átfogó módon szabályozó törvények, s így az esetek többségében a polgári törvénykönyv az alapjogszabály, amelyet viszont állandóan módosítgatnak. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy (akárcsak Németországban) a tartományoknak még a jogalkotás terén is komoly szerepük van, az eljárás vonatkozásában pedig még inkább.

Ausztriában sok tekintetben a németországihoz hasonló körülmények fogadják a cégalapítót, s ez érvényes a tevékenységi forma ajánlott megválasztására is (tehát már létező GmbH megvétele). Jelentős különbségek vannak viszont például az adózásban. Németországban a társasági nyereségadó csupán 25 százalékos, Ausztriában viszont még a GmbH-k esetében is 34 százalék (igaz, a sógoroknál nem kell megfizetni a Németországban további 5,5 százalékos szolidaritási hozzájárulást a keleti tartományok felzárkóztatásához), az egyéni vállalkozások és a bt.-k számára elérheti a 48,5 százalékot is 55 008 euró éves jövedelem felett. Sőt, az osztrákoknál akkor is meg kell fizetni egy minimális társasági adót (GmbH esetében 24 080 schillinget), ha a cég az adott évben veszteséges volt. Magasabb az áfakulcs is: az osztrákok 20 százalékos általános kulcsot alkalmaznak, a németek csupán 16 százalékosat (a kedvezményes kulcs szomszédunknál 10 százalék, germán földön csak 7 százalék). Ausztriában áfamentes tevékenységnek minősül azonban az orvos, fogorvos, pszichoterapeuta, szülésznő és a fogtechnikus szolgáltatása. A sógoroknál nem érvényesül az a német szabály sem, amely 16 ezer euró alatti éves bevétel esetén automatikusan kivonja a vállalkozást az áfakörből. Osztrák cég alapítása során a következő lépéseket ajánlott megtenni. Legelőször is érdemes felkeresni a gazdasági kamara (Wirtschaftskammer) illetékes kirendeltségét, vagy a kamara vállalkozás indítását segítő szolgálatát (Gründerservice), mert itt tudnak tájékoztatást adni az alapítás pontos menetéről, az aktuálisan igénybe vehető támogatásokról vagy kedvezményekről stb. Itt lehet kitölteni az alapítás bejelentésére szolgáló nyomtatványokat is. Ezután be kell jelentkezni a területileg illetékes közigazgatási hatóságnál, illetve betegpénztárnál. A tevékenységi kör szerint illetékes egyéb társadalombiztosítási intézményekbe való bejelentkezés az alapítástól számított két héten belül esedékes, négy héten belül pedig az adóhivatalba való bejelentkezés, illetve az adószám kérése is. Ha a cégnek alkalmazottai is vannak, azokat munkába állásuk napján kell bejelenteni a különféle társadalombiztosítási intézményekbe, és őket (a kommunális adó miatt) a területileg illetékes közigazgatási hivatalban is be kell jelenteni. Kötelező a kamarai tagság is, amelynek díja GmbH esetén évente maximum 10 ezer schilling.