BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

További 900 milliót kapott a gfc

A 2002. évi általános tartalékalapból 900 millió forintnyi pluszforráshoz jutott a gazdaságfejlesztési célelőirányzat (gfc). Úgy tudjuk, ezt a versenyképes beruházások pályázati támogatására fordítják. Az év végén átcsoportosított, négymilliárdnyi tartalékalapból a legtöbbet az ORFK és háttérintézményei kapták.

A kormány a 2002. évi általános tartalékalapból 900 millió forintnyi forrást csoportosított át a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) fejezetében lévő gfc-re - tudta meg lapunk. A tárca adatai szerint a gfc tavalyi előirányzata 20,46 milliárd forint volt, ami a 40 százalékos túlvállalási lehetőséggel 28,64 milliárdra nőtt. Ebből a GKM honlapján található adatok tanúsága szerint a 2002-ben elbírált pályázatokra összesen mintegy 13,2 milliárd jutott.

A gfc plusz 900 millióját az ebből az előirányzatból finanszírozott pályázatok egyikére, a versenyképes beruházások pályázati támogatására használják fel. Szakértői számítások szerint az alkalmasnak ítélt pályázatok közül mintegy 30 juthat a korábbi kerettel együttvéve 2,5 milliárd forint körüli támogatáshoz.

Forráshiány miatt így is körülbelül ugyanennyit el kell utasítani. A szakmai szervezetek továbbra is remélik, hogy erre nem kerül sor, s a befektetők bizalmának megőrzése érdekében egyetlen alkalmasnak bizonyult pályázatot sem utasítanak el, hanem az idei célelőirányzatból kapnak támogatást.

A versenyképes beruházásokra a Széchenyi-terv keretében kiírt pályázat azok egyike, amelyekkel kapcsolatban az igényeket - forráshiány miatt - csak augusztus 2-ig fogadták be. A kapuzáráskor elbírálásra váró 102 pályázat összesített igénye 8,6 milliárd forint, de a nyerteseknek megítélhető támogatás csupán 1,6 milliárdot tett ki. A GKM emiatt - más forráshiányos pályázatokhoz hasonlóan - új értékelési rendszert dolgozott ki. A régi metódussal szemben - amelynek alapján mindenki nyert, aki a feltételeknek megfelelt - rangsorolta a pályázatokat, s a forrás erejéig kaphatnak támogatást a legjobbak. Úgy tudjuk, a 102 pályázatból hozzávetőleg 70 felelt meg a követelményeknek - ötmilliárd körüli összigénnyel -, míg a többit alkalmatlannak minősítették. Az alkalmasak támogatási kerete mindössze 1,6 milliárd forint volt.

A pályázatok forráshiány miatti elutasítását szakmai körökben aggályosnak tartották. Döntően külföldi befektetőket tömörítő szakmai szervezetek levélben jelezték fenntartásaikat a szakminiszternek. Azzal érveltek, hogy ez a befektetői bizalom csökkenéséhez vezethet. Figyelmeztettek arra is, hogy többéves előkészítés után kidolgozott tervekről van szó, amelyekhez kapcsolódóan 20-25, esetenként 30 százalékos állami támogatásra számítottak, melynek hiányában bizonytalannak nevezték a megvalósításukat. Számítások alapján a pályázati feltételeknek megfelelő, ám forráshiány miatt elutasított pályázatok több száz milliárd forint többletárbevételt és több ezer munkahely megteremtését ígérték. Mindezek alapján úgy tűnik: a szakmai érvek legalábbis részben eredményre vezettek.

A GKM adataiból az olvasható ki, hogy az augusztusi pályázati zárórát megelőzően a versenyképes beruházási pályázaton 2002-ben 87 nyertest hirdettek. Ezek a megítélt 6,6 milliárd forint támogatással összesen 55 milliárd forintnyi beruházást vállaltak. Az ezáltal létrejövő munkahelyek száma 3600-3700, az öt évre vállalt többlet-exportárbevétel közel 400 milliárd forint.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.