Új típusú önfoglalkoztatás
Munkaügyi védelem, rugalmas munkaidő-beosztás, költségek elszámolhatósága - egyebek közt ezek lesznek a jelenleg kidolgozás alatt lévő önfoglalkoztatói munkaviszony legfőbb ismérvei. Az új foglalkoztatási forma nem vállalkozói kategória, ezért azt a munka törvénykönyve szabályozza majd - hangsúlyozta Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, aki tegnap ellátogatott szerkesztőségünkbe. A tárca a munkaviszonyt leplező színlelt vállalkozások kiszűrésével párhuzamosan új, a munka- és a vállalkozói viszony kedvező elemeit ötvöző foglalkoztatotti forma kidolgozásáról döntött. A szabályozás ez év második felében lépne hatályba. Bizonyos területeken - így az ügynöki tevékenység, személy- és vagyonőrzés - a munkavállaló dönti el, alkalmazottként vagy önfoglalkoztatói formában kíván dolgozni.
A munkaadók kifogásolják, hogy a színlelt vállalkozások kiszűrésével megbízott munkaügyi ellenőrök átminősíthetik a szerződést, ha az szerintük munkaviszonyt leplez. Úgy vélik, a munkaügyi bíráknak is "feladja a leckét" a munkaviszony megállapítása, nemhogy az ellenőröknek. Ám a miniszter szerint a munkaadók a munkaügyi ellenőr döntését munkaügyi bíróságon megtámadhatják.
A gazdaság igényei és a munkaerő-utánpótlás problémájához kapcsolódóan Kiss Péter szólt a szakképzés megújításának szükségességéről. A gazdasági kamarákkal együtt vizsgálják, hogyan lehet a versenyszférába terelni a szakmákhoz kapcsolódó képzést. Az már eldőlt, hogy gyakorlatorientált oktatásra évente 3-4 milliárdot szán a kormány. Mindemellett a közeljövőben uniós pénzekkel is számolhatunk a humánerőforrás-fejlesztés terén. Jövő májusra, uniós csatlakozásunk időpontjára az európai szociális alapból 120-130 milliárd forint hívható le ilyen célokra. Ez az összeg azonban csak akkor realizálódhat, ha előtte megteremtjük a pénzeszközök fogadására és kezelésére alkalmas intézményi rendszert - emlékeztetett.
Az érdekegyeztetésről szólva elmondta: tévhit, hogy az ágazati kollektív szerződések csak a munkavállalóknak nyújtanak biztonságot. A munkaadók számára azért lehetnek előnyösek az ilyen megállapodások, mert általuk érhetnek el a foglalkoztatók a konkurenciával szemben azonos versenyfeltételeket - érvelt Kiss Péter.
Bizonyos társadalmi csoportok esetében az esélyegyenlőség megteremtését szorgalmazza a munkaügyi kormányzat. A fogyatékkal élőknek csak 16 százaléka dolgozik, ez a roppant alacsony arány Kiss Péter szerint morálisan sem vállalható. A romáknál a többségi társadalomhoz viszonyítva fordított a foglalkoztatottak és a munkanélküliek aránya. A formálódó esélyegyenlőségi törvény reményeik szerint a jelenséget visszaszorítja.
