Unióra érett az adóhatóság

Az Európai Bizottság elismerően nyilatkozik a magyar adóigazgatás rendszeréről - tudta meg a Világgazdaság. Az erről készült európai uniós jelentés megállapítja, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a csatlakozáskor biztosítani tudja majd a vonatkozó uniós joganyag teljes átvételét és alkalmazását.

A tanulmány ugyanakkor javításra szoruló területként nevezi meg a transzferárazással kapcsolatos adóvizsgálatok egyes elemeit. A dokumentum szerint azonban a felmerült problémák egyike sem jelent akadályt a magyar adóigazgatás integrációjában. Összeállítói megállapítják, hogy az APEH teljesítménye 1999 és 2001 között jelentős mértékben nőtt. Ebben az időszakban az egy alkalmazottra eső bevételnövekedés 31 százalékot tett ki. Az unió jelentésében leszögezik, hogy Magyarországon nincsenek szabványosítva az adó, a kamat és a büntetés elengedésének folyamatai. Az adóhivatalnak jelentős manőverezési lehetősége marad a bírságok, illetékek és büntetések elengedésére vagy csökkentésére, ha az adófizetőnél "pénzügyi nehézségek" adódnak. Hogy mi tekinthető fizetési nehézségnek, arról nincs lefektetett ismérvrendszer, ám az igazgatóságok közti információcsere - jóllehet nem szabványosított eljárási formában - útmutatásul szolgál.

A jelentésben szóvá teszik, hogy az adózási vétségekért kiszabható bírságok korlátozott összegűek, és nem "határozottan visszariasztó" jellegűek. Bevallás elmulasztásakor például legfeljebb 200 ezer forint lehet a bírság, de jellemzően ennek is csak 25-30 százalékát rója ki a hivatal.

Megjegyzi még a tanulmány, hogy az adókötelezettségek csekély prioritással bírnak a felszámolási eljárás során, ami esetleg gyenge behajtási mutatókhoz vezethetne. A tényleges számok mindazonáltal mégis azt mutatják, hogy a kockázatot jól kezeli az APEH, hiszen az összes adókötelezettség mindössze 1,2 százaléka marad behajtatlan. Ez kifejezetten hatékony beszedési és behajtási képességet jelez - következtetnek a dokumentum szerzői.

Oláh Gábor-->