BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Üzletrész: veszteség az MFB-nél

Előreláthatólag 20 milliárd forintot fizet az ÁPV Rt. a Magyar Fejlesztési Bank két, mezőgazdasági szövetkezeti üzletrész-felvásárlást végző kft.-jéért. Az ÁPV igazgatósága ma tárgyal az adásvételről. Az MFB üzletrészügyben 30 milliárd körüli biztos veszteséggel számol.

Az MFB és az ÁPV közötti szerződés 2002. december 31-én megszületett, de az állami vagyonkezelő igazgatósága várhatóan csak ma hagyja jóvá a két, üzletrész-felvásárlást végző banki kft. megvételét - tudta meg lapunk. A tranzakcióról - az MFB-s átszervezések részeként - még tavaly rendelkezett a kormány december végi határidővel. Az ÁPV a társaságokért előreláthatólag 20 milliárd forintot fizet.

Mint ismert, a "piaci alapúnak" elkeresztelt üzletrészvásárlást még az Orbán-kormány telepítette az MFB-hez 2001-ben, miután az előzőleg hatályba lépett üzletrésztörvényt az Alkotmánybíróság teljes egészében megsemmisítette.

Az MFB üzletrész-hasznosító kft.-je a külső tulajdonosok és a nyugdíjas tagok "papírjait" veszi meg a működő mezőgazdasági szövetkezetekben. A Casa Vagyonkezelő Kft. elnevezésű banki társaság pedig a csőd, felszámolás vagy végelszámolás alatt álló gazdaságok külső és nyugdíjasüzletrészeit vásárolja meg.

Az FVM tavalyi nyilatkozatai szerint a két MFB-s cég eddig összesen 63 milliárd forintnyi üzletrészt vett meg az 1992-es vagyonnevesítéskor megállapított névérték száz százalékán, és a vásárlás még nem fejeződött be. Az üzletrészek piaci értéke ezzel szemben az esetek zömében 0-30 százalék között mozog. Az MFB-nél úgy értesültünk, hogy a bank az üzletrész-hasznosító kft.-ben 31,8, a Casában 16 milliárd forintnyi tőkével vesz részt. Emellett együttesen 30 milliárd forint feletti hitelt is nyújtott a cégeknek.

Értesüléseink szerint az MFB ma a hitelek nagy részének megtérülésére számít, többek között a mögöttük lévő állami garancia, illetve a forgalomképes üzletrészek közelgő értékesítése miatt. (Igaz, az FVM az eladásból befolyt összegből a megszűnt szövetkezetek volt tulajdonosait kívánja kárpótolni, az ÁPV álláspontja pedig ez ügyben egyelőre nem ismeretes.) A befektetett, csaknem 50 milliárdos MFB-s tőkével szemben ugyanakkor csak az ÁPV-től várható 20 milliárdos vételár állhat. Így banki vélemények szerint is bizonyosnak tűnik, hogy az üzletrész-vásárlási tranzakciókat az MFB minimum 30 milliárdos veszteséggel zárja. Úgy tudjuk, ennek megtérítésére nem várhat kormányzati vagy költségvetési segítséget.

Németh Imre agrárminiszter lapunknak adott korábbi nyilatkozatában elképzelhetőnek nevezte, hogy a szükséges előkészületek után már februártól megindulhat a felvásárolt üzletrészek értékesítése (VG, 2002. december 23.). A kormány elképzelései szerint az államosított vagyont a szövetkezetek tagjai, alkalmazottai, illetve a gazdaságok integrációiban részt vevő termelők vehetik majd meg kedvezményes részletfizetéssel. Az eladási árat a szövetkezeti saját és jegyzett tőke hányadosa alapján határozzák meg. Az értékesítés módja árveréses licit lesz, amelynek során a vételár - hasonlóan a kárpótláshoz - akár a kikiáltási ár 50 százalékára is csökkenhet. Filipsz László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára lapunkkal közölte, hogy a szervezet az érintett gazdaságok bevonásával hamarosan munkacsoportot alakít a szövetkezeti érdekek képviseletére.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.