BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Üzletrész: veszteség az MFB-nél

Előreláthatólag 20 milliárd forintot fizet az ÁPV Rt. a Magyar Fejlesztési Bank két, mezőgazdasági szövetkezeti üzletrész-felvásárlást végző kft.-jéért. Az ÁPV igazgatósága ma tárgyal az adásvételről. Az MFB üzletrészügyben 30 milliárd körüli biztos veszteséggel számol.

Az MFB és az ÁPV közötti szerződés 2002. december 31-én megszületett, de az állami vagyonkezelő igazgatósága várhatóan csak ma hagyja jóvá a két, üzletrész-felvásárlást végző banki kft. megvételét - tudta meg lapunk. A tranzakcióról - az MFB-s átszervezések részeként - még tavaly rendelkezett a kormány december végi határidővel. Az ÁPV a társaságokért előreláthatólag 20 milliárd forintot fizet.

Mint ismert, a "piaci alapúnak" elkeresztelt üzletrészvásárlást még az Orbán-kormány telepítette az MFB-hez 2001-ben, miután az előzőleg hatályba lépett üzletrésztörvényt az Alkotmánybíróság teljes egészében megsemmisítette.

Az MFB üzletrész-hasznosító kft.-je a külső tulajdonosok és a nyugdíjas tagok "papírjait" veszi meg a működő mezőgazdasági szövetkezetekben. A Casa Vagyonkezelő Kft. elnevezésű banki társaság pedig a csőd, felszámolás vagy végelszámolás alatt álló gazdaságok külső és nyugdíjasüzletrészeit vásárolja meg.

Az FVM tavalyi nyilatkozatai szerint a két MFB-s cég eddig összesen 63 milliárd forintnyi üzletrészt vett meg az 1992-es vagyonnevesítéskor megállapított névérték száz százalékán, és a vásárlás még nem fejeződött be. Az üzletrészek piaci értéke ezzel szemben az esetek zömében 0-30 százalék között mozog. Az MFB-nél úgy értesültünk, hogy a bank az üzletrész-hasznosító kft.-ben 31,8, a Casában 16 milliárd forintnyi tőkével vesz részt. Emellett együttesen 30 milliárd forint feletti hitelt is nyújtott a cégeknek.

Értesüléseink szerint az MFB ma a hitelek nagy részének megtérülésére számít, többek között a mögöttük lévő állami garancia, illetve a forgalomképes üzletrészek közelgő értékesítése miatt. (Igaz, az FVM az eladásból befolyt összegből a megszűnt szövetkezetek volt tulajdonosait kívánja kárpótolni, az ÁPV álláspontja pedig ez ügyben egyelőre nem ismeretes.) A befektetett, csaknem 50 milliárdos MFB-s tőkével szemben ugyanakkor csak az ÁPV-től várható 20 milliárdos vételár állhat. Így banki vélemények szerint is bizonyosnak tűnik, hogy az üzletrész-vásárlási tranzakciókat az MFB minimum 30 milliárdos veszteséggel zárja. Úgy tudjuk, ennek megtérítésére nem várhat kormányzati vagy költségvetési segítséget.

Németh Imre agrárminiszter lapunknak adott korábbi nyilatkozatában elképzelhetőnek nevezte, hogy a szükséges előkészületek után már februártól megindulhat a felvásárolt üzletrészek értékesítése (VG, 2002. december 23.). A kormány elképzelései szerint az államosított vagyont a szövetkezetek tagjai, alkalmazottai, illetve a gazdaságok integrációiban részt vevő termelők vehetik majd meg kedvezményes részletfizetéssel. Az eladási árat a szövetkezeti saját és jegyzett tőke hányadosa alapján határozzák meg. Az értékesítés módja árveréses licit lesz, amelynek során a vételár - hasonlóan a kárpótláshoz - akár a kikiáltási ár 50 százalékára is csökkenhet. Filipsz László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára lapunkkal közölte, hogy a szervezet az érintett gazdaságok bevonásával hamarosan munkacsoportot alakít a szövetkezeti érdekek képviseletére.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.