Vállalkozások az uniós csatlakozás előtt

A kutatók meggyőződése, hogy az unió célkitűzései a vállalati szféra hatékony, társadalmi kérdésekre is fogékony együttműködésével valósulhatnak meg. Ezt segítettek megalapozni a konferenciasorozat első "darabjának" előadásai is az uniós csatlakozás és a magyarországi vállalkozások kapcsolatáról, az EU-csatlakozás költségvetési hatásairól, a beilleszkedés lehetséges előnyeiről és hátrányairól, a várható külföldi beruházásokról, piaci viszonyokról, fejlődési lehetőségekről, a hazai cégek versenyképességéről és az innovációról.





>> Több tíz ezer vállalat



A magyar-EU kapcsolatrendszerben több tíz ezer vállalat és gazdálkodószervezet vesz részt közvetlenül. Ezért nem meglepő, hogy hazánk cégeinek tevékenységi rendszerében az integráció folyamata gyorsuló átrendeződést vált ki. Mindenekelőtt talán az érdemes a kiemelésre, hogy mind a stratégiai, mind pedig az operatív döntéshozatalban erősödik a külső tényezők szerepe.

Az Ecostat kutatói úgy látják: a vállalati szféra felkészültségét már a gazdaságpolitika kialakításakor figyelembe kell venni. Ettől függ ugyanis, milyen külső erőforrások vonhatók be a magyar gazdaságba, mint ahogyan az is: milyen lesz az az általános közeg, amelyben a vállalkozások, de az egész gazdaság is mozoghat. Ezért jól kell ismerni azt a gazdasági klímát, vállalati közeget és menedzsmentet, amelyek ennek a szektornak az unióbeli mozgásterét meghatározzák. Ezen a téren a hazai cégek már jelentős mennyiségű tapasztalatot gyűjtöttek össze.

Az a hatékony és autonóm befektetésösztönzési és szabályozási folyamat, amely a privatizáció időszakát jellemezte Magyarországon, mára már lezárult. A következő években azok a nemzetközi normák és tőkekezelési politikák válnak majd meghatározóvá, amelyek hazánk WTO-, OECD- és EU-tagságából következnek. Új ösztönzési formák jelennek majd meg. A vállalkozásfejlesztés területén való felzárkózás lesz sikeres uniós csatlakozásunk egyik kulcsa.

Az elmúlt időszakban a magyar gazdaságban tovább nőtt a nagyvállalatok súlya. Folytatódott a termelés koncentrációja, és a százmilliárd feletti saját árbevételű cégek száma 14-re, az ötvenmilliárdot meghaladóké pedig 32-re emelkedett. A százak klubjába 2001-ben 6,86 milliárd forint fölötti saját árbevétellel lehetett bekerülni, míg egy évvel korábban a századik cég teljesítménye 5,74 milliárdot tett ki. A száz nagyvállalat nettó termelése 2001-ben folyó áron 83 százalékkal növekedett. Tizennégy cég megduplázta termelését, többen értek el 3-6-szoros teljesítménynövekedést. Összesen 67 vállalkozás növelte termelését, 34 százalékkal, miközben 27 stagnáló, illetve visszaeső teljesítményű cég volt. Ezek nettó kibocsátása 27 százalékkal maradt el az előző évitől.





>> A top 100 vállalatok



A száz legnagyobb hazai vállalat a hazai GDP mintegy negyedrészét termelte meg 2001-ben. Nettó termelésük elérte a kettős könyvvitelt vezető cégek teljesítményének 33 százalékát. A termelés koncentrációjának és centralizációjának eredményeként a nagyvállalati kör folyamatosan változik.

A nagyvállalati dominancia Magyarországon mindenekelőtt a közösségi szolgáltatást végző postai és távközlési ágazatban, valamint a tömegközlekedésben jellemző. Az energiaellátásban és a vegyiparban technikai-technoló-giai okok magyarázzák a termelés erős koncentrációját. A "százak" ezekben az ágazatokban a hozzáadott érték mintegy 70-75 százalékát állítják elő.

A gépiparban viszonylag egyenletes a teljesítmények eloszlása. A jármű-, a gépgyártás általában nagyobb szervezeti egységekben koncentrálódik. Az elektronikában és a híradástechnikában ugyanakkor a nagy cégek mellett a kis- és középvállalatok is jelen vannak a piacon. Hasonló a helyzet a szállítás-raktározásban, ahol a kontinens egészén szolgáltatást nyújtó nagyvállalatok mellett egy sor családi alapon működő kis- és középvállalkozás is szerveződött.

A hazai kereskedelemben jelentős részesedésre tettek szert a nagy nemzetközi üzletláncok. Ugyanakkor a könnyűipar ágazataiban megszűntek, felaprózódtak a nagy textil- és ruházati ipari cégek, és a helyüket kis- és középvállalatok vették át. A termelés koncentrációja azonban itt is megkezdődött.

Ami a kivitelt illeti: annak 55 százaléka gépipari, ennek az exportnak pedig a kétharmada a nagyvállalatoké. A vegyipar az exportteljesítményeknek a 12 százalékát állítja elő, ebből a nagyvállalatok teljesítménye nem kevesebb mint 65 százalékot tesz ki. A top 100 exportrészesedése ezenkívül a távközlésben, a kohászatban és a szállítás-raktározásban magas. A nagyvállalatok hatékony működése tükröződik abban is, hogy adózás előtti eredményük magas.





>> A "százak" eredménye



A "százak" adózás előtti eredménye 552 milliárd forint, miközben a szállítási-hírközlési ágazatban 43 milliárd forintot meghaladó veszteség képződött. A gépipari cégek hatékony gazdálkodását jelzi, hogy nyereségük meghaladta az ágazati összeget. A feldolgozóipari cégek eredményessége kedvezőbb az átlagosnál. A postai-távközlési, valamint a nagy energiaszolgáltató cégek pénzügyi eredménye is kedvező.

Összességében elmondható, hogy a magyarországi versenyszféra adózás előtti eredményének csaknem a felét, 42 százalékát a top 100 nagyvállalati körben realizálták.

A "százak" klubjában stabilan tartja első helyét a Matáv Rt., amely 285 milliárd forintos nettó termeléssel büszkélkedhet. Saját árbevétele elérte a 400 milliárd forintot, és 2001-ben árbevétele 15, termelése pedig 7 százalékkal bővült. Megőrizte második helyét a Mol Rt., amelynek saját árbevétele dinamikusan: 42 százalékkal nőtt. Az Audi Hungária tartja harmadik helyét, amelyet 850 milliárdos saját árbevétele biztosít számára.

A Szerencsejáték Rt. is az élmezőnyben végzett: nettó termelési értéke ugyanis megháromszorozódott, az árbevétele pedig 16 százalékkal emelkedett. Nyereséghányada évek óta tartósan magas, mindezek következtében a vállalati rangsorban a nyolcadik helyet foglalja el.

A Chinoin Rt. felzárkózása az élbolyhoz folyamatos és dinamikus: hat hellyel előbbre lépve a 18. helyen végzett. Nettó termelését 34, saját árbevételét 20 százalékkal növelte, nyeresége egy év alatt 64 százalékkal emelkedett. Hasonlóan jó és egyenletes teljesítményt mutat fel az Egis Rt., amely termelésének 20 százalékos növekményével jelenleg a 19. helyen áll.

Tartósan őrzi pozícióját a Westel Mobil Távközlési Rt. és a GE Hungary Kft. Dinamikusan bővítették piacaikat, saját árbevételüket 25-35 százalékkal növelték, és nyereségesen gazdálkodtak. A Westel továbbra is piacvezetőnek számított, 2001. évi 25 százalékos árbevétel-növekményével és nettó termelésbővüléssel az előkelő ötödik helyen maradt. A cég eredménye az árbevételt meghaladóan emelkedett.

A nettó termelési érték szerinti rangsorban a lista első tíz "helyezettje" között kaptak helyet olyan hagyományos szolgáltatócégek, mint a MÁV Rt. és a Magyar Posta Rt., az Elmű a 17. lett.

A Nokia Komárom Kft. bekerült az első húsz társaság közé. A cég 2001-ben saját árbevételét kétszeresére, nettó termelését 2,7-szeresére növelte, saját tőkéjét 61 százalékkal emelte. A top 100 rangsorában néhány vállalat jelentősen előbbre került 2001-es teljesítménye alapján. A Vivendi Telecom Hungary Rt. 61, a Nokia Komárom Kft. 42 hellyel javított korábbi helyezésén. A LuK Savaria Kft. másfélszeresére növelve a bruttó hozzáadott értéket, ezzel az 50. helyet foglalta el a ranglistán.

Jelentős pozícióvesztést szenvedtek el ugyanakkor a vezető

gépipari vállalatok, főként exportértékesítésük visszaesése következtében. Az Opel Magyarország Kft. a korábbi tizedik helyről a 26.-ra esett vissza; árbevétele 83 százalékra, nettó termelése közel a felére csökkent, adózás előtti eredménye negatívba fordult. A társaság jegyzett tőkéje csökkent, saját vagyona a nyitóérték felére apadt.





>> Vesztesek és nyertesek



Sajátosnak mondható a Flextronics Kft. 2001. évi teljesítménye. Árbevételét megkétszerezte, exportja dinamikusan bővült; vagyona és nyeresége szinten maradt. Teljesítményével a 27. helyre került.

A Suzuki Rt. előző évi fejlesztéseinek eredménye 2001-ben jelentkezett, saját árbevétele 40 százalékkal, nettó termelése 2,4-szeresére nőtt egy év alatt. A cég jegyzett tőkéje négyszeresére emelkedett, az eszközállomány bővült; a forgótőke-ellátás javult, a korábbi évek veszteségét gyakorlatilag felszámolták. A toplistán a cég a 91.-ről a 45. helyre lépett előre.

A legtöbb pozíciót vesztő vállalkozások közül a Malév a középmezőnyből a lista végére, a 95. helyre sorolódott. Hat cég került húsznál több pozícióval hátrébb a rangsorban.

A kereskedelmi láncok két jeles képviselője, a Tesco-Global Rt. és a Wallis-csoport dinamikusan fejlődött, a cégek e teljesítményükkel kerültek a "százak" klubjába. A Tesco a jegyzett tőkéjét 40 százalékkal emelte, hálózatát gyors ütemben bővítette, saját árbevétele az előző évi szint 2,4-szeresére emelkedett, s a korábbi évek vesztesége után pozitív eredménnyel zárta az esztendőt; a toplistán jelenleg a 28. helyet foglalja el. A Wallis-csoport - új tagként - a 34. helyet mondhatja magáénak. Saját árbevételét megkétszerezte, nettó termelése 3,6-szeresére emelkedett. Ebben szerepet játszott a Hajdú-Bét csoport és a Graboplast felvásárlása, az eredmény a múlt évben már az anyavállalatnál jelentkezett.

A Metro Holding Kft. a nálunk egyik legkorábban megtelepedett áruházlánc; tavaly saját forgalmát 16, nettó termelését 26 százalékkal növelte, főként vidéki hálózatát fejlesztette. Gazdálkodása, tőkeellátottsága kiegyensúlyozott; évek óta nyereségesen működik, a toplistán a 64. helyet foglalja el, helyzetén 9 pozíciót javított.

A Spar Magyarország Kft. - többéves magyarországi jelenlét után - 2001-ben került a toplistára, ahol a 70. helyet foglalja el. Dinamikusan fejlődő hálózat, forgalmát 31, nettó termelését 70 százalékkal bővítette, gazdálkodása pozitív eredménnyel zárult.

A top 100 körébe került cégek közül számottevő exportot csak a gép- és a vegyiparhoz tartozó vállalkozások tudtak realizálni. Ezek jelentős hányada vámszabad területi társaság, kivitelük importvonzata is jelentős.

2001-ben az építőiparban jelentős átrendeződés ment végbe, nyertese a Vegyépszer Rt. és a Betonútépítő Rt. Mindkét cég most került fel a toplistára; az előbbi a 65., az utóbbi a 46. helyre. A Betonútépítő saját árbevételét egy év alatt 5,4-szeresére növelte, s hasonló arányban bővült nettó termelése is, a teljesítménynövekményt szinte teljes egészében az állami megrendelések tették ki. Hasonló eredményeket tudhat magáénak a Vegyépszer Rt. is, miután az autópálya-építés kiemelt kedvezményezettje lett.

Ami hagyományos vegyipari cégeinket illeti: tartják pozícióikat. Teljesítményük 2001-ben stagnált vagy szerény mértékben javult. A Tiszai Vegyi Kombinát Rt. a listán a 16. helyet foglalja el, a termelés és az értékesítés néhány százalékponttal visszaesett, adózás előtti eredménye viszont közel hatszorosára emelkedett egy év alatt.

A BorsodChem Rt. forgalma emelkedett, eredményessége azonban romlott, a ranglistán öt hellyel hátrébb sorolódott, a 23. helyre. A Nitrogénművek Rt. szintén csak néhány százalékkal tudta bővíteni eladásait és termelését, működése jövedelmező volt az elmúlt években. Pozíciói a toplistán romlottak, főként a dinamikusan fejlődő új cégek felkerülése miatt.

A toplista utolsó harmadában intenzív volt a cégek cserélődése. E csoportban 15 új társaság jelent meg, tevékenységük szerteágazó, több gép-, élelmiszer-ipari, kereskedelmi és szolgáltatócég van közöttük.





>> A külföldi tőke szerepe



A top 100 nagyvállalati körben a külföldi tőke jelenléte meghatározó: kétharmaduk esetében a külföldiek részesedése a jegyzett tőkében meghaladja az 50 százalékot. Ezen belül 39 cég száz százalékban külföldi tulajdonban van, 69 külföldi többségi tulajdonú vállalatnál pedig ez a részesedés igen magas, meghaladja a 80 százalékot A "százak" által termelt bruttó hozzáadott érték kétharmadát, az exportnak pedig közel a 90 százalékát ezek a vállalkozások termelték. Részesedésük az adózás előtti eredményben is meghatározó: aránya eléri a 83 százalékot.

Összességében elmondható, hogy a külföldi tőke koncentráltan van jelen a magyar gazdaságban: ahol érdekeltséget szerez, ott minősített többségre igyekszik szert tenni. A külföldi érdekeltségű cégek az átlagosnál exportorientáltabbak. A nagyarányú kivitel mindenekelőtt a gépipari vállalatokra jellemző, a kereskedelemben és az élelmiszeriparban pedig a külföldi tulajdonú cégek többsége a belföldi piacokon van jelen.

Nagy kérdés: milyen lehetséges fejlődési trendek előtt állnak ezek a cégek. Az Ecostat által felvázolt pályát a következő Makrogazdaságban ismertetjük.