A szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsában elhangzó Powell-beszéd és a partnerekkel való kapcsolatfelvétel fényében, valószínűleg még a héten dönt arról az unió görög elnöksége, hogy öszszehívja-e az EU állam- és kormányfőit, esetleg külügyminisztereit az Irakkal kapcsolatos nézeteltérések elsimítására - közölték a Világgazdasággal görög diplomaták. Athén megvárja az amerikai külügyminiszter szerdai beszédét az ENSZ Biztonsági Tanácsában, és konzultál a partnerekkel, mielőtt még a héten döntést hoz egy esetleges soron kívüli EU-csúcs összehívásáról - mondták el hétfőn görög diplomaták. Nikolausz Vlahakisz, a soros görög EU-elnökség egyik szóvivője emlékeztetett rá, hogy Jeórjiosz Papandreu külügyminiszter a héten New Yorkban lesz a BT-ülés idején, amelyen Colin Powell amerikai külügyminiszter várakozások szerint az iraki rezsim tömegpusztító fegyverkezési programját igazoló bizonyítékokkal szolgál majd. A görög diplomácia vezetője ezt követően még egyszer konzultál az uniós partnerekkel, mielőtt Athén eldöntené, szükség van-e külön találkozóra az uniós tizenötök között, és ha igen, azt legmagasabb, avagy csak külügyminiszteri szinten tartsák-e meg. A szóvivő szavaiból arra lehet következtetni, hogy egy Iraknak szentelt rendkívüli csúcstalálkozóra legkorábban a jövő héten kerülhet sor. Vlahakisz továbbra is nyitott kérdésnek nevezte, hogy a tagjelölt országok kormányfőit és külügyminisztereit meghívják-e a találkozóra, ha egyáltalán lesz ilyen.

A görög elnökségben a nyolc európai ország vezetőinek múlt heti, nagy vihart kavart közös levele után merült fel az Európai Tanács soron kívüli ülése összehívásának gondolata. A nyolcak Amerikának Irak ügyében képviselt keményvonalas politikájához felzárkózó levele a kritikusok szerint megbontotta az unión belüli szolidaritást, és újabb súlyos csapást mért a törékeny közös európai kül- és biztonságpolitikára. Az elnökséghez közel álló források szerint nem is anynyira a levél tartalma botránkoztatta meg Athént és másokat, hiszen tudvalevő, hogy a tagállamok megosztottak az iraki probléma kezelésének ügyében. Ami fájó, hogy a görög elnökség és az EU közös külpolitikájának megteremtésén fáradozó Javier Solana csak utólag szerzett tudomást a kezdeményezésről. "Az EU-külügyminiszterek alig 2-3 nappal korábban fogadtak el egy közös nyilatkozatot, és senki nem jelezte, hogy egy ilyen levél készül. Az intézés módja ártott a közösségi együttműködésnek" - jegyezte meg egy EU-diplomata. Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnök a hét végén maga sem titkolta rosszallását a kezdeményezés miatt, amit nem előzött meg semmilyen konzultáció.

A közös európai kül- és biztonságpolitika kigúnyolásaként és az ellene intézett súlyos csapásként értékelte a több európai vezető által is aláírt, az amerikai Irak-politikát támogató levelet egy tekintélyes brüsszeli kutatóintézet, az Európai Politikai Központ (EPC) egyik vezetője. John Palmer, az intézet politikai igazgatója a Világgazdaságnak adott interjújában úgy vélekedett, hogy a levél aláírói az amerikai adminisztráció keményvonalas tagjainak a kezére játszottak azzal, hogy az EU külpolitikai fórumainak és csatornáinak teljes megkerülésével hozták nyilvánosságra véleményüket. "A levél azt az üzenetet közvetítette Washingtonnak, hogy nyugodtan figyelmen kívül hagyhatják az EU közös álláspontját" - mondta Palmer. "Különösen szomorúnak tartom, hogy több tagjelölt országot is belekényszerítettek ebbe a dologba" - tette hozzá, mondván, éppenséggel az új EU-tagoknak áll leginkább az érdekükben, hogy az unió egységét megőrizzék. (SzB)