Lassú felzárkózás az EU-hoz

Míg a tavaly közzétett, 1999-es adatokat tükröző összesítésen még csak Közép-Magyarország (Budapesttel) és Nyugat-Dunántúl kapott helyet a tagjelöl-

tek "felsőházában", addig az Eurostat most kiadott táblázata szerint már Közép-Dunántúl is odatartozik.

Ez abszolút értelemben is gyarapodást jelent a szóban forgó térség számára: az egy főre jutó GDP 2000-ben az uniós átlag 50 százaléka volt, egy évvel korábban viszont mindössze annak 47 százaléka. Közép-Magyarország egy százalékponttal javította eredményét, és ezzel stabilan őrzi 4. helyét, míg Nyugat-Dunántúl továbbra is a tizenötök átlagának 57 százalékát kitevő egy főre jutó termeléssel büszkélkedhet.

Romlott vagy legfeljebb stagnált ezzel szemben az első tíznél lejjebb lévő magyarországi régiók eredménye. A jelölt országok régióinak élbolyát továbbra is Prága vezeti, ám a korábbi 124 helyett immár csupán az átlag 121 százalékával. A tizenötök élbolyában kevés változás van, az első három helyet továbbra is Belső-London, Brüsszel és Luxemburg foglalja el. Az unió legszegényebb térségei között négy portugál, három görög, két francia és egy spanyol régió található; ezek egy főre jutó jövedelme alacsonyabb, mint a két legfejlettebb magyarországi térség hasonló mutatója.

A kimutatásból összességében az derül ki, hogy még mindig jelentős a tagjelöltek lemaradása az unió nagy részéhez képest, így a bővítés komoly kohéziós kihívást fog jelenteni. Ez a gondolat az Európai Bizottság e tárgyban közzétett minapi jelentésében (VG, 2003. január 31., 3. o.) is központi helyet kapott. A jelentésből nyilvánvalóan kiderül, hogy a közelgő, tíz ország belépésével járó bővítés megkétszerezi majd a legjobb és legroszszabb jövedelmi viszonyok között élő uniós lakosság felső és alsó 10 százaléka közötti különbséget. A tíz új tag 13 százalékkal viszi lejjebb az Európai Unió egy főre eső átlagos jövedelemszintjét. A jelentés Magyarország esetében 10-15 évre becsüli a felzárkózási időt az EU-átlaghoz.