Marad a reprográfiai jogdíj

A szerzői jogi törvény - jogharmonizációs követelményekre figyelemmel - várhatóan az év végéig módosul. Ez azonban nem érinti a 2001-ben bevezetett reprográfiai jogdíj intézményét, mivel az összhangban van a 29/2001. számú európai közösségi irányelv céljaival és az egyes tagországokban alkal-

mazott reprográfiai díjkezelő rendszerekkel - nyilatkozta lapunknak Vaskovics Péter, a Magyar Reprográfiai Szövetség igazgatója.

A Világgazdaság a szövetséget annak kapcsán kereste meg, hogy a Microsoft, a Nokia és a Siemens más jelentős elektronikai cégekkel együtt levélben követelte Romano Proditól, az Európai Bizottság elnökétől: álljon ki az átalánydíjként megszabott szerzői jogdíjak európai rendszerének megszüntetéséért. Az érintettek határozottan azzal érvelnek, hogy a gyártmányokra kivetett tarifa visszaveti a forgalmat. Egyidejűleg nehezményezik, hogy az évtizedekkel ezelőtt kidolgozott jogdíj-továbbadási rendszer különbségtétel nélkül terjed ki a digitális média eszközeire is.

Vaskovics Péter elmondta: a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak az információs társadalomban történő harmonizálásáról szóló - úgynevezett Infosoc - irányelv a tagországok számára meghatározza azokat a kívánalmakat, melyek az európai belső piac működését e tekintetben is biztosítják. Nem követel meg a tagállamoktól egységes jogdíjkezelési rendszert, csak keretbe foglalja azokat az elveket, melyeket annak működtetése során figyelembe kell venni. Azokban az országokban egyébként, ahol a digitális többszörözőeszközökre is kiterjed az átalánydíj fizetésének kötelezettsége, differenciált díjtételeket alkalmaznak, hívták fel a bizottsági elnök figyelmét. Így például más a díjtétel a szkennerekre, más a fénymásolókra.

Az igazgató kifejtette: az eszközök után járó átalánydíj a reprográfia területén a szerzők és kiadók részére a legolcsóbb és legegyszerűbb mód arra, hogy műveik felhasználása után méltányos díjazásban részesüljenek. A felhasználói oldal természetesen a szabad felhasználások körének növelésében, illetve az alacsony jogdíjszintben érdekelt. Különösen igaz ez a digitális technika terjedése és ezzel együtt a szerzői művek egyre nagyobb mértékű felhasználása miatt.

A cégek érdeke, hogy a kollektív jogkezelő szervezetek működését ellehetetlenítsék, mivel tudatában vannak annak, hogy a szerzők egyenként velük szemben tehetetlenek, egyénileg jogdíjaikat nem tudják érvényesíteni. Az irányelv - amely a szellemi tulajdont a tulajdon integráns részeként ismeri el, megkövetelvén annak magas szintű védelmét - megerősíti a reprográfiai díjigényt érvényesítő nemzeti szervezeteket.

Tavaly több mint 300 millió forint folyt be a fénymásolási díjakból Magyarországon. A hatályos rendelet csak a fénymásolókra vonatkozik, a szövetség azonban - figyelemmel a külföldi gyakorlatra - szorgalmazza a jogdíj kiterjesztését a faxokra, printerekre és a lapolvasókra is. (MKK)