Megkezdődött a második szerkezetváltás

A gyárbezárások, létszámleépítések kétségkívül látványosabb momentumai a hazai munkaerő-piaci folyamatoknak, mint amikor új munkahelyek létesülnek. Nem csoda, hogy a létszámcsökkentések okozta problémák a közvéleményhez felnagyítva jutnak el. Emellett azért is nehéz objektívnek lenni a munkaerő-piaci folyamatok megítélésekor, mert túl kevés idő telt el az elbocsátási hullám kezdete óta.



>> Kedvező mérleg

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium munkaerő-piaci prognózisa szerint a foglalkoztatási mérleg összességében kedvező lesz. Az idei év első felére vonatkozó, 4550 gazdálkodó megkérdezésével elkészített előrejelzés azt mutatja: a munkaerő felvételét jelző cégek aránya továbbra is meghaladja a létszámcsökkentőkét. Az év első felében - az előző fél évvel öszszehasonlítva - a foglalkoztatotti létszám 35-40 ezer fős növekedése várható. A prognózis szerint a regisztrált munkanélküliek száma az idei év első felének végére csökken.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a foglalkoztatottsági helyzet tavaly nem változott. Éves átlagban tavaly 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, 0,1 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban.

A munkaerőpiac mozgásairól egyelőre nem lehet pontos képet adni, a jelek szerint azonban második gazdasági szerkezetváltás zajlik ma Magyarországon. Ennek hatásait érezni a nagy nevű multik kivonulásakor is - mondta Wittich Tamás. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke szerint a közelmúlt történéseiből az szűrhető le, hogy azok a cégek jelentenek be létszámcsökkentést vagy gyárbezárást, melyeknek idetelepüléskor elsősorban a betanított munkaerő olcsósága számított. A foglalkoztatotti létszám növelésének és végső soron a teljes foglalkoztatottság elérésének az lehet a feltétele, hogy a magasabb szakképzettséget igénylő cégek települnek ide.

Bérek tekintetében Magyarország ugyan már egyértelműen drágábbnak mondható az ázsiai térség nagy részénél, Nyugat-Európával összehasonlítva azonban még komoly versenyelőny mutatkozik. Ezt támasztja alá, hogy a nagy elektronikai gyártók igen jelentős kapacitással vannak jelen az országban, és tevékenységük jelenleg is bővül.



>> Bővítő elektronikai cégek

A létszám és az export tekintetében a tíz legnagyobb magyarországi cég között nyilvántartott szingapúri-amerikai Flextronics zalaegerszegi üzemében több mint ezerfős létszámbővüléssel kalkulál. A Pécs térségében működő finn Elcoteq pedig 250 új munkahely létesítéséről tájékoztatta a munkaügyi központot. A tiszaújvárosi és szombathelyi üzemekben eddig mintegy ezer főnek munkát adó amerikai Jabil Circuit előbbi telephelyén hatszáz fős létszámbővítést ígérnek. A közelmúltban napvilágot látott értesülések szerint ugyanis az angliai Coventryben lévő távközlési berendezésgyáruk 400 fős kapacitását Magyarországra telepítik át. Hogy térségünk megőrizze vonzerejét, alapvető, hogy az emelkedő bérszínvonal mellett a beruházók magasabb termelékenységet is el tudjanak érni, így őrízve meg a hatékonyságot. A nagyobb hozzáadott értéket kívánó munkafolymatokhoz pedig elengedhetetlen, hogy a kívánt számban álljanak rendelkezésre jól képzett munkavállalók.

Az egyik fő foglalkoztatónak számító elektronikai ipar további sajátja ugyanakkor, hogy a megrendelések igen feszes határidővel és változékony ütemben érkeznek. A hatékonyság tehát azt is megkívánja, hogy a vállalatnál foglalkoztatottak létszáma mindig az aktuális igényekhez igazodjon. Ennek kapcsán tehát figyelemre méltó az a Nyugat-Európában most napirenden lévő kezdeményezés, amely megkönnyítené a vállalatok számára az elbocsátást, így könnyebb döntéssé téve konjunktúra idején a bővítést, javítva ezzel a foglalkoztatottságot.



>> Hálózatfejlesztés vidéken

A kereskedelem is nagy felvevője lesz az idén a munkaerőnek. Az 1992 és 1997 közötti időszakban elsősorban Budapest és az agglomeráció volt a cél, amit vidéki hipermarketek építése követett. 1998-tól gyakorlatilag csak vidéken nyitottak új egységeket, Budapesten legfeljebb mutatóba akadt egy-egy új üzlet. 2000 óta a vidéki fejlesztések továbbra is túlsúlyban vannak, de több hipermarket nyitott Budapest belsőbb területein is. Az igazi térhódítás 1995-ben indult meg, s ma már a világ 15 legnagyobb kiskereskedelmi hálózatából hét jelen van Magyarországon.

Hipermarketet elsősorban Budapesten lehet találni - 44 százalékuk van a fővárosban -, méghozzá a bevásárlóközpontokban. Ennek oka, hogy a hipermarketek sok esetben szórakoztatóegység nélküli bevásárlóközpontokként működnek, így a vásárlók igényeit teljeskörűen ki tudják elégíteni a kisebb városokban is, ahol a "hagyományos" központ nem kifizetődő. Tavaly is sorra nyíltak a nagy üzletek: az Auchan három, a Tesco öt, a Spar kettő, a Cora egy új hipermarketet avatott.

A jövő ugyanakkor a további hálózatbővítésé: ha csupán a dél-alföldi régiót nézzük, a Tesco Global Áruházak Rt. Baján 240, Hódmezővásárhelyen 300, a Heves megyei Gyöngyösön 300, Kecskeméten a Cora pedig 450 fős igényt jelzett.

Piacelemzők szerint a hipermarketek száma az idei 49-ről 2006-ra várhatóan 68-ra, piaci részesedésük pedig - a bevásárlóközpontokat is beleértve - 18-ról 25 százalékra emelkedik.

Ellenkező tendenciát mutatnak a kis boltok, bár számuk egyelőre nem lesz kisebb, de piaci részesedésük az idei 36-ról 30 százalékra csökken 2006-ra.

A Cora-Csemege csoporthoz tartozó Profi Magyarország Rt. azt tervezi erre az évre, hogy a 17 fővárosi és 51 vidéki szupermarketje mellé az idén újabb ötöt nyit azután, hogy az elmúlt évben hat boltot nyitott, és csak egyet zárt be.