Elkezdődött, ez már nem fenyegetés: rakétákat lőtt ki Irán egy amerikai hadihajóra a Hormuzi-szorosban

Az iráni Fars hírügynökség hétfőn arról számolt be, hogy két rakéta talált el egy amerikai hadihajót, amely a Hormuzi-szoroson próbált áthaladni – írta a Reuters. A beszámoló helyi forrásokra hivatkozik, és azt állítja, hogy az incidens akkor történt, amikor a hajó a Jask-sziget közelében haladt.

A jelentés szerint a hadihajó figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetéseket, ezt követően kényszerült visszafordulni. Független forrásból egyelőre nem erősítették meg az értesüléseket.

Korábban az Iráni Forradalmi Gárda szóvivője, Hoszein Mohebi arról beszélt, hogy minden hajót feltartóztatnak, amely megsérti az ország áthaladási szabályait a szorosban. Arra is felszólította a hajózási cégeket és biztosítókat, hogy vegyék figyelembe az irányelveiket.

A térségben azóta nőtt a feszültség, hogy február végén az Egyesült Államok és Izrael hadműveleteket indított. Azóta több hajó is arról számolt be, hogy lövések érték, és Teherán több járművet is lefoglalt.

Bár pillanatnyilag tűzszünet van érvényben a felek között, a tartós rendezésről indított tárgyalások megakadtak. Donald Trump amerikai elnök áprilisban tűzparancsot adott a mozgékony, apró és nehezen észlelhető iráni járőrhajók megsemmisítésére, amelyek egyebek között aknák elhelyezésére is alkalmasak a Hormuzi-szorosban.

Törékeny tűzszünet és újabb eszkalációs jelek Irán és Amerika között

Közel egy hónappal az első tűzszüneti megállapodás után továbbra is hullámzó és ellentmondásos az egyeztetések folyamata az Egyesült Államok és Irán között. A felek április elején még gyors megállapodás közelébe kerültek: Donald Trump drámai figyelmeztetése után két hétre szóló tűzszünet lépett életbe, és rövid időn belül személyes tárgyalások is kezdődtek Iszlámábádban. A kezdeti lendület azonban gyorsan megtört, miután Washington és Teherán alapvető kérdésekben – elsősorban az iráni nukleáris program ügyében – nem tudott közeledni egymáshoz.

A következő napokban a konfliktus inkább eszkalálódott: az Egyesült Államok blokád alá helyezte az iráni kikötőket, miközben Irán többször is megnyitotta, majd újra lezárta a Hormuzi-szorost, kölcsönös bizalomhiányra hivatkozva. A tűzszünet meghosszabbítása is bizonytalanná vált, Trump többször kilátásba helyezte a katonai műveletek folytatását, majd végül mégis időt adott az egyeztetéseknek. Eközben Pakisztán közvetítő szerepe felértékelődött, de a tervezett tárgyalási fordulók többször is

• meghiúsultak
• vagy el sem kezdődtek.

Eszkaláció a Hormuzi-szoros körül és diplomáciai zsákutcák

Április végére világossá vált, hogy a felek álláspontja továbbra is távol áll egymástól. Irán több javaslatot is benyújtott, köztük a szoros újranyitására vonatkozó elképzelést, de ezeket Washington rendre elutasította, elsősorban a nukleáris program korlátozására vonatkozó garanciák hiánya miatt. A kommunikáció részben informális csatornákon, akár telefonon zajlott, miközben mindkét fél nyilvánosan is kemény üzeneteket fogalmazott meg.

Május elejére a helyzet továbbra is feszült, de nem teljesen reménytelen. Újabb javaslatok és válaszok cserélnek gazdát, és bár az amerikai fél szkeptikus az iráni ajánlatokkal kapcsolatban, a párbeszéd nem szakadt meg. Trump eközben bejelentette, hogy az Egyesült Államok megkezdi a hajók kivezetését a Hormuzi-szorosból, miközben tárgyalói „nagyon pozitív egyeztetésekről” számoltak be – ami jól mutatja, hogy a diplomácia és a katonai nyomásgyakorlás párhuzamosan zajlik.