Úszva a forintban
Kétségtelen, a mögöttünk álló hónap legfontosabb makrogazdasági eseményei a forintpiacon történtek. Mivel az erősödésre irányuló spekuláció történéseivel nagyobb terjedelemben foglalkozunk mellékletünkben, itt csupán néhány mondatban foglaljuk össze az eseményeket. A jegybanki kamatcsökkentés elmaradása a külföldi spekulánsok egy csoportjának a sávszélesítési szándék végső bizonyítéka volt, és megindult a forint "melletti" támadás. Mintegy ötmilliárd eurónyi forró tőkét kellett felvásárolnia a jegybanknak addig, míg a kommunikációval és a kamatcsökkentéssel sikerült elérnie, hogy a spekulánsok megértsék, tévedtek, amikor azt hitték, hozzájárul a jegybank a forint további erősödéséhez.
Úgy tűnik, a spekulánsok jelentős része lenyelte a veszteségeket, és arra a következtetésre jutott, hogy érdemes itt maradni, mert a forintárfolyam újra közeledik majd a sáv széléhez. Mindenesetre a bankközi piac "úszik a forintban", a kamatok leestek, az állampapírpiacon egészen morbid hozamgörbe alakult ki. Kérdés, hogy a jegybank a jelenlegi helyzetben mennyire hisz az alacsony kamatok inflációra gyakorolt hatásában. Ugyanakkor Járai Zsigmond múlt heti nyilatkozata azt sugallja, hogy a jegybanknak van türelme kivárni, amíg eltávozik a forró pénz, és addig nem lesz kamatemelés. A Reuters elemzői körkérdése arról árulkodik, hogy a szakértők szerint lassan visszatérnek korábbi medrükbe a hazai piaci folyamatok. Kedvező hír, hogy a januári pollban az elemzők fele jelezte: realisztikusnak tartja az euró 2007-es bevezetését, bár az előrejelzések kiigazított átlaga, 2007,58 inkább a 2008-as dátum felé "hajlik".
Novemberben folytatódott az építőipari lendület csökkenése: a termelés volumene 0,9 százalékkal volt alacsonyabb az előző havinál. A fejlemény elsősorban annak köszönhető, hogy a központi és önkormányzati megrendelések a választási hónapok elé koncentrálódnak, utána pedig elapadnak. Ugyanakkor az építőipar piaci hajtóereje, a lakásépítések is egyre gyengébben "muzsikálnak". Az ősz végén már 11 százalékkal kevesebb szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban, a lakásépítési engedélyek alakulásának legutóbbi adatai is azt mutatják, hogy kifulladóban van a lakáspiaci konjunktúra. Mivel a piacon lévő vállalatok magas árréssel dolgoznak, elképzelhető, hogy az ármérséklés még megoldás lehet a további keresletcsökkenés elodázására vagy megállítására.
Decemberben 4,8 százalékos volt a 12 hónapra visszatekintő drágulás mértéke. Az infláció üteme így ugyanakkora, mint egy hónappal korábban, és immár több mint fél éve 5 százalék alatti. Összességében 2002 folyamán két százalékponttal mérséklődött az árdinamika, és - ahogy az már néhány hónapja bizonyosnak tűnt - tavaly teljesült a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célkitűzése, hiszen az árindex decemberben a 3,5-5,5 százalékos sávban volt. (MI)
