A tagjelölt országok részvétele nélkül kerül sor hétfőn az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozójára Brüsszelben, ahol az állam- és kormányfők az iraki válságról próbálnak majd közös álláspontra jutni.

Az iraki válság megvitatásának és a teljes káoszba fulladt közös európai külpolitika ráncba szedésének céljából találkoznak hétfőn Brüsszelben az Európai Unió állam- és kormányfői a görög elnökség által összehívott rendkívüli Európai Tanácson. A soron kívüli csúcstalálkozó megrendezése azután került szóba, hogy több európai vezető, köztük Medgyessy Péter magyar kormányfő nyílt levélben állt ki az Egyesült Államok Irak-politikája mellett.

A tagjelölt országok vezetőit némi habozás után nem hívták meg a hétfői találkozóra, csak egy keddi "tájékoztatásra". Távolmaradásuk a csúcstól a hivatalos magyarázat szerint egyszerűen annak tudható be, hogy mivel még nem írták alá a csatlakozási szerződést, a tagjelöltek nem jogosultak még a megfigyelői részvételre sem a tanács ülésein.

Egyes diplomáciai források és itteni elemzők szerint azonban a tagjelöltek meghívását Francia- és Németország fúrta meg, mert tudták, hogy a markánsan Amerika-barát közép-európaiak részvétele kisebbségbe szoríthatja háborúellenes álláspontjukat. A tegjelölteket leginkább a britek, a spanyolok és a hollandok, vagyis a keményvonalas amerikai politikát támogató államok akarták hétfőn a tanácsban tudni.

Jól értesült brüsszeli források szerint ugyanakkor maga a görög elnökség sem lelkesedett túlságosan a gondolatért, hogy a hétfői találkozón ne csak a tizenötök, de a tagjelöltek is jelen legyenek. "Ha Görögország nem volna éppen EU-elnök, akkor ott állna Francia- és Németország mellett, a háborút ellenezve" - ismerte el ugyanakkor egy uniós diplomata a Világgazdaságnak, utalva rá, hogy a görög lakosság, sőt a kormány jelentős része határozottan elveti a háborút, és Amerikával szemben is gyanakvó.

Egy másik forrás szerint az uniós nagykövetek szerdai találkozóján, ahol döntés született a kérdésről, nem is volt igazi vita. Miután a britek és a spanyolok felvetették a tagjelöltek meghívását, a görögök egyszerűen azzal söpörték le a javaslatot az asztalról, hogy a szervezés már lezárult, a meghívókat mindenkinek kiküldték.

Hogy Irak ügyében a megosztott európaiak tudnak-e tartalmas közös álláspontra jutni, az legalábbis kétséges. Franciaország, Németország és a választások elé néző Belgium továbbra is elutasítja a katonai akciót, helyette a fegyverzet-ellenőrzések megerősítését szeretnék. Nagy-Britannia, Spanyol-, Olaszország és egy sor tagjelölt ország inkább az amerikai álláspontot támogatja. (SzB)