Egy akadállyal kevesebb az EKB reformja előtt
Megnőtt az esélye annak, hogy az EU állam- és kormányfőinek hét végi, brüsszeli csúcstalálkozóján megállapodás szülessen az Európai Központi Bank (EKB) szavazati rendjének reformjáról, miután a finn parlament a kormányra hagyta a döntést a kérdésben. A parlament korábban élesen bírálta az EKB által kidolgozott reformtervet, mert az a kisebb tagállamok szavazati jogának szűküléséhez vezethet. A javaslat a pénzintézet monetáris tanácsának az EU bővítése utáni működőképességét oly módon biztosítaná, hogy az eurózóna tagállamai rotációs rendszerben vennének részt a legfőbb döntéshozó testület munkájában, és a kisebbek gyakrabban maradnának kívül, mint a nagyok. De az új rendszerben az is előfordulhatna, hogy az eurózóna gazdaságának mindössze 10 százalékát képviselő kis államok egy koalíciója megakadályoz egy döntést, vagy hogy a szavazó országok összesen csak 65 százalékos gazdasági súllyal rendelkeznek.
Az EKB reformtervét a múlt héten az Európai Parlament (EP) is elutasította. Az EP-nek ugyan csak konzultációs joga van, így nem akadályozhatja meg reformok megszületését, az Európai Tanácsban azonban a tagállamok egyhangú támogatása szükséges. A parlamenti képviselők több időt kértek a javaslat megvitatására, azzal érvelve, hogy - hacsak Dánia, Svédország vagy Nagy-Britannia nem dönt a korábbi belépés mellett - az eurózóna kibővülése 2006 előtt nem valószínű.
Az Európai Tanács az EKB július 9-én távozó elnöke, Wim Duisenberg utódlásáról is tárgyal majd. Az egyetlen deklarált jelölt, a francia központi bank kormányzói posztját betöltő Jean-Claude Trichet elleni bírósági eljárás csak néhány héttel Duisenberg tervezett távozása előtt fejeződik majd be - emlékeztet az EUobserver.
