Határokon átnyúló vállalkozás

A gazdasági társaságokról szóló törvény módosítása után a már teljesen a közösségi követelményekhez igazított jogszabályban helyet kap egy - legalábbis Magyarországon - vadonatúj vállalkozási forma, az európai gazdasági érdekvédelmi egyesülés. Jellemzője, hogy - más vállalkozásoktól eltérően - nem nyereségcentrikus, nem elsősorban a maga számára kíván profitot termelni. Alapvető rendeltetése, hogy megkönnyítse, illetve fejlessze tagjainak tevékenységét, növelje azok eredményességét - közölte a Világgazdasággal Gadó Gábor, az igazságügyi tárca helyettes államtitkára. Az egyesülés tagjai természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, s közjogi egységek lehetnek.

A székhelyük szerinti különböző tagállamokban működnek. Az egyesülés célja ekként a tagállami határokon átnyúló kooperáció, elsődlegesen a kis- és közepes méretű vállalkozások hatékony és rugalmas együttműködése.

Az európai egyesülés legalább két tag együttműködését feltételezi. Létrejöttéhez alapító szerződés szükséges és - az egyesülés székhelye szerinti - nyilvántartásba vétel. Alapítását - valamint felszámolásának befejeződését - az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. A tagok az egyesülés tartozásaiért korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Ez azonban úgynevezett mögöttes felelősség, azaz a hitelező csak akkor léphet fel a tagokkal szemben, ha követelését magától az egyesüléstől előzőleg nem tudta behajtani. A tagok adótartozásokért fennálló felelőssége viszont nem mögöttes. Ha tehát az együttműködésből származó nyereség a tagoknál jelenik meg, akkor azok adóznak.

Az európai egyesülés - tekintettel kooperációs jellegére - hasonlít a társasági törvényben szabályozott egyesülésre. Más kérdés, hogy az előbbinek a tagjai különböző tagállamokban működnek. Különbség van a határozathozatal módjában is: a magyar egyesülés általában egyszerű szótöbbséggel határoz. Az európai - az idevágó rendelet értelmében - több kérdésben egyhangú voksot követel - mondta Gadó Gábor.

A magyar egyesülés a belső jogalkotás eredménye, az európai viszont a közösségi jog terméke. Hazai szabályozására annyiban van mód, amennyiben azt a közösségi rendelet megengedi. Az európai egyesülésre vonatkozó közösségi szabályok az uniós csatlakozással belső jogunk részévé válnak. Az új vállalkozási forma a társasági törvényben a vállalkozások körében kap majd helyet. Európai egyesülés magyarországi székhellyel is létrejöhet. Az alapításhoz nem lesz szükség tőkeminimumra, és jogi személyként működik majd.