Ausztria ránk vadászik: a csaló magyarok csak a bemelegítés – a motorozó fekvőbeteg és az ukránná változó örmények a csúcstartók
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÚjra a magyaroktól hangos a sajtó és a leleményességünk sajnos nem jó hírünket kelti. Komoly visszaélési ügyet tártak fel Ausztriában: a Profil magazin oknyomozása szerint Burgenland több településén százával jegyeztek be magyar egyéni vállalkozásokat olyan címekre, amelyek valójában alig vagy egyáltalán nem működtek irodaként.
Az egyik legismertebb helyszín Markt Neuhodis településen található, ahol egy régi parasztház homlokzatán vállalkozók nevei sorakoznak, miközben a helyszíni ellenőrzések során az épület rendszerint zárva volt. A beszámoló szerint a házban néhány apró íróasztal, üres irattartók és jelképes irodahelyiségek találhatók, de valódi üzleti tevékenységnek kevés nyoma látszik. A nyomozás szerint magyar ügyfelek számára teljes szolgáltatást kínáltak: vállalkozásalapítást, székhelyszolgáltatást, ügyintézést és adótanácsadást.
Ezért pörög a magyarok ügye
Ez a típusú szociális és biztosítási csalás kifejezetten jellemző a magasabb életszínvonalú, jóléti juttatásokat kínáló országokban, mint Németország, Belgium, a skandináv államok és Magyarország közvetlen szomszédjában, Ausztriában is. A burgenlandi ügyre, amiről itt írt a Világgazdaság, azért irányult kiemelt hatósági figyelem, mert a visszaélések egy olyan joghézagot használtak ki, amelyet az osztrák parlament soron kívüli törvénymódosítással zárt le. Míg a fiktív társas vállalkozások kiszűrése Ausztriában korábban is hatékony volt, az egyéni vállalkozásokra (EPU) nem terjedtek ki a szigorú ellenőrzési protokollok.
Ezt a szabályozási rést a magyar közvetítők szisztematikusan kihasználták, ami végül a jelenlegi tömeges lebukásokhoz vezetett, emlékeztet az ORF.
A Kronen adatai szerint a szociális csalások elkövetőinek nagyjából 70-72 százaléka valóban külföldi állampolgár, de statisztikailag és az összesített adatok alapján nem a magyarok jelentik a legnagyobb problémát. Ausztria egészét nézve a visszaélések volumenében és az elkövetők számában a nyugat-balkáni országok (példányul Szerbia, Bosznia-Hercegovina) és egyes közel-keleti állampolgárok (menekültstátusszal való visszaélések, eltitkolt otthoni vagyonok) jóval nagyobb arányt képviselnek, mint a magyarok – mutat rá már a Kronen Zeitung és ezt erősíti meg az EU ügyészsége is, honlapján.
A lap három éves adatokat mutat be és azt írja, hogy a szociális ellátásokkal kapcsolatos csalások 23 millió eurós kárt okoztak, az elkövetők száma tíz százalékkal nőtt, akiknek 72 százaléka külföldi volt.
Idézik Gerhard Karner belügyminisztert, aki azt mondta, mintegy hét éve működtetik saját, szociális ellátásokkal kapcsolatos csalásokkal foglalkozó munkacsoportjukat. A minisztérium célja az ilyen típusú bűncselekmények lehető legalaposabb felderítésével a szociális ellátásokkal kapcsolatos csalások megfékezése. „Minél intenzívebbek az ellenőrzések, annál több eset kerül napvilágra” – magyarázta. Eddig azonban nem sikerült érdemben csökkenést elérni.
5000 gyanúsított, vezetnek a szírek
Bár ezek - ahogy fentebb írtuk - több mint két éves adatok és azóta ez a szám változott, 2023-ban is „impozáns" volt az elkövetések száma, 4900 esetet regisztráltak 5000 gyanúsítottal. Ez kilenc százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest. Az elkövetők 72 százaléka külföldi állampolgár. A feljelentések több mint felét Bécsben nyújtották be, a legtöbb elkövető Szíriából származik, őket követi Ukrajna, Afganisztán, Szerbia és Törökország.
- A szociális ellátásokkal kapcsolatos csalások három leggyakoribb formája a kiegészítő nyugdíjellátások jogellenes felvétele olyan bevándorlók által, akik Ausztriában dolgoztak, majd nyugdíjba vonulásuk után visszatértek származási országukba, de úgy tesznek, mintha továbbra is Ausztriában élnének a támogatások megszerzése érdekében.
- A második és harmadik leggyakoribb forma a szociális segély vagy munkanélküli ellátás jogellenes felvétele, valamint a gyermekgondozási ellátások jogellenes felvétele.
Egyéb bűncselekmények közé tartozik a halálesetek eltitkolása a nyugdíjak folytatása érdekében, a vagyon elrejtése és az egészségügyi adatok hamis bemutatása. Például egy állítólag 6-os szintű ellátásra szoruló férfit egy online bejegyzés leplezett le, amelyben azt állította, hogy motoros túrán vett részt, jelentette Gerald Tatzgern, a munkacsoport osztályvezetője. Egy másik kirívó eset, amikor több örmény ukránnak adta ki magát, hogy menedékjogot és szociális támogatást kapjon. Ezek közül a személyek közül néhányan még vállalkozásokat is működtettek Örményországban.
Mi az a hatos?
Az osztrák gondozási rendszerben a 6-os szintű ápolási díj (Pflegegeld Stufe 6) a rendkívül magas, folyamatos és kiszámíthatatlan gondozási igényt jelenti.Ebbe a kategóriába azok a személyek tartoznak, akiknek a havi ápolási szükséglete meghaladja a 180 órát, és az ellátásuk időben nem tervezhető. Ausztriában a Szövetségi Közösségi Minisztérium adatai alapján a 6-os ápolási szint után járó havi támogatás összege 1685,50 euró. Ez a pénzösszeg közvetlenül a rászorulóhoz vagy a gondozást végző családtaghoz, vagy szervezethez kerül az ápolási költségek fedezésére, olvasható az osztrák belügyminisztérium tájékoztatójában.
Karner szerint célzott akciókat folytatnak a bécsi repülőtéren, hogy elfogják azokat, akik külföldön élnek, és hamisan osztrák lakcímet vallanak, valamint azokat, akik eltitkolják a bejelentési kötelezettség alá eső külföldi tartózkodásukat. Ellenőrzéseket végeznek továbbá az alapvető kiszolgáló létesítményekben is.
A tanulmányi szabadsággal is visszaéltek Ausztriában, de azt a kormány költségvetési okokból eltörölte, mivel a költségek folyamatosan nőttek, és már meghaladták az évi 500 millió eurót. Karner miniszter hangsúlyozza, hogy a tetteseknek vissza kell fizetniük a pénzt. A behajtható pontos összeg nem ismert, mivel az illetékes kifizető szervek követelik vissza azt. Ezekről az igénylésekről nincs központi nyilvántartás. „Annak érdekében, hogy garantálni tudjuk a valóban rászorulók számára a szociális ellátások szoros hálózatát, meg kell védenünk jóléti államunkat a csalásoktól” – hangsúlyozza Karner.
A németeknél is van baj
Nem csak a szomszédban, de Németországban is rendszeresen buknak le olyan bűnszervezetek, amelyek fiktív munkaszerződésekkel vagy nem létező egyéni vállalkozásokkal jelentenek be külföldi munkavállalókat. A cél itt is a magas német családi pótlék engedélyeztetése, valamint a német egészségbiztosítási kártya megszerzése. A hatóságok (különösen a vámőrség pénzügyi nyomozó egysége, a Finanzkontrolle Schwarzarbeit emiatt szigorú ellenőrzéseket végeznek a gyanús lakcímeken és fiktív cégeknél.
Az uniós országok egyre szigorúbban ellenőrzik a lakóhely ténylegességét és a gazdasági tevékenység valódiságát. Ha a hatóságok megállapítják a fiktív jelleget, nemcsak a juttatásokat vonják meg azonnal, hanem több évre visszamenőleg követelik vissza a jogtalanul felvett családi pótlékot és az igénybe vett egészségügyi ellátások valós költségeit, emellett büntetőeljárást indítanak közokirat-hamisítás és csalás miatt.
