Hatvanmilliárdos bevételkiesés
A vámhatárok eltörlésével a magyar külkereskedelmi forgalom jelentős része - az export 85 s az import 70 százaléka - "eltűnik", 2004. május elejétől már a belső piac részét képezi. Uniós csatlakozásunk pillanatában a közösségi vámszinteket kell alkalmaznunk. Ennek alapján több mint 5 ezer termék vámja csökken, 1600-é nő, a többié változatlan szinten marad. A Pénzügyminisztériumban készült hatástanulmányok szerint az uniós vámszintek ugyanolyan vámvédelmet jelentenek majd a magyar termékekre, mint a jelenlegi hazai mértékek - közölte Beszteri Sára, a tárca főosztályvezetője.
A magyar külkereskedelemben egyértelműen az uniós vámkódex lesz az irányadó, ez váltja fel a hazai szabályozást. Némely területen azonban szabad kezet kapnak a tagországok. Ilyen például a vámbiztosíték kérdése - mondta a főosztályvezető. Ebben most meglehetősen szigorú a magyar gyakorlat, a biztosíték összege eléri a 100 százalékot. Ez garantálja ugyanis, hogy a vámbevétel teljes egészében befolyjon a büdzsébe. A későbbiekben azonban elképzelhető, hogy versenypolitikai megfontolásokból csökken a biztosíték, hiszen nem lesz kötelező nálunk elvámoltatni az unióba beérkező importtermékeket, a kereskedőnek joga van ezt bárhol megtennie - figyelmeztetett a szakember. Magyarországnak - éppen a már említett 25 százalékos érdekeltsége miatt - jól felfogott érdeke, hogy minél több harmadik országból érkező áru elvámolása történjen nálunk.
Fontos szakmai feladatként említette a szakember az árumozgás megfelelő kontrolljának megoldását. El kell érni, hogy az unió területére érkező áru ténylegesen eljusson a címzetthez, a felhasználás helyére. Részben erre szolgál az úgynevezett Intrastat adatszolgáltatási rendszer, melynek árukísérő dokumentuma egyben kontrolladata a befizetendő áfának. Ez utóbbit egyébként (a jelenlegi kivetéses módszer helyett) önbevallással kell teljesíteni - mondta Beszteri Sára -, ám ez még nem megy zökkenőmentesen az unióban sem. (BJA)
