BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Javaslat "agyvisszaszívásra"

A külföldre "szakadt" magyar értelmiségiek visszacsábítását hazatelepedési ösztöndíj létrehozásával képzeli el az oktatási kormányzat. A forrást a 40-50 milliárd forintos k+f alap egy része jelentené. A magyar vállalatvezetők megosztottak abban, hogy az uniós csatlakozással nő-e az agyelszívás veszélye, vagy sem.

Hazatelepedési ösztöndíjjal akarja visszacsábítani a külföldre szakadt magyar szellemi potenciált az Oktatási Minisztérium (OM). A visszatérni szándékozó fiatal magyar értelmiségiek beilleszkedését, hazai munkavégzését kompenzálni kell, mivel őket veszteség éri azzal, hogy külföldi kapcsolatrendszerüket, a hazaihoz képest jól honorált munkalehetőségeiket elvesztik - érvel Ónody Tamás, az OM stratégiai tervezőcsoportjának vezetője. Az ösztöndíj pénzügyi forrását a majdan megalakuló, OM-felügyelettel mű-ködő k+f alap adná, amelyről a most még kidolgozás alatt lé-vő innovációs törvény rendelkezik majd.

A k+f alap évente 40-50 milliárd forintból működne, és főleg gazdaságilag hasznosítható kutatásokat, k+f infrastruktúra-kiépítést segítene - tájékoztatott Balogh Tamás, a k+f stratégiai főosztály vezetője.

Átfogó adatok nincsenek arról, hogy a magyar értelmiségiek közül hány olyan diplomás erősíti más országok versenyképességét, aki a karrierépítés céljából külföldre utazott. A Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem CEMS programjának keretében például a tavalyi adatok szerint a külföldön hosszabb időre munkát vállaló diplomások száma mindössze tizennégy. Ők elsősorban pénzintézeteknél, multinacionális cégeknél vállalnak munkát nyugat-európai országokban - tájékoztatott Soltész Rita koordinátor.

Kutatók szerint a fiatal, kötöttségektől mentes diplomások egy része komolyan fontolgatja a karriermigrációt. Ami a vállalati véleményeket illeti, a vezetők megosztottak, hogy az uniós csatlakozás jelent-e agyelszívást vagy sem, azaz kell-e tartaniuk alkalmazottaik külföldre távozásától. A magyar vállalatoknak valamivel több mint fele nem tartja reális veszélynek, hogy elvándorolnának felső vezetőik. A válaszadók 42 százaléka a menedzsment, 51 százaléka a szellemi munkavállalók, 84 százalékuk pedig a fizikai munkavállalók tekintetében sem tart elvándorlástól. A vállalatok 48 százaléka a felső vezetők körében, 58 százaléka a menedzserek esetében, 48 százalék a szellemi, 16 százalék pedig a fizikai munkavállalók körében lehetségesnek tartja az elvándorlást - derül ki a Mercer friss adataiból.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.