Az unió finanszírozásának kérdéseivel foglalkozó bizottsági javaslat központi eleme az Európai Parlament költségvetési jogosítványainak megerősítése. A strasbourgi testület, noha az egyetlen közvetlen demokratikus legitimitással felruházott uniós intézmény, jelenleg nem rendelkezik teljes körű jogokkal az EU költségvetésének felrajzolásában és elfogadásában.
A bizottság javaslata, amelyet az alkotmányozó konvent várhatóan ezen a héten vitat meg, valamelyest javítana a helyzeten. Míg az EP-nek ma gyakorlatilag csak ahhoz van joga, hogy évente jóváhagyja a túlnyomórészt nélküle összeállított és elfogadott költségvetést, addig a jövőben a tagállamoknak teljesen be kellene vonniuk a parlamentet is a büdzsé összeállításába. A honatyák beleszólhatnának olyan, a tagállamok által eddig "kisajátított" ügyekbe is, mint az EU költségvetésének legnagyobb részét felemésztő agrártámogatások vagy felzárkóztatási kiadások rögzítése.
A bizottság által a konvent elé terjesztett javaslat ugyanakkor túlmegy a parlament jogköreinek bővítésén, és általában az unió terjeszkedését vetíti előre költségvetési kérdésekben, amennyiben nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy a közösség közvetlenül is adókat vessen ki polgáraira. Az uniós büdzsét részben most is adókból finanszírozzák, de azok közvetetten, a tagálla-
mok kezén keresztül jutnak el a közös kasszába.
A javaslat nem tartalmaz konkrét részleteket arra nézvést, hogy a bizottság pontosan hogyan is módosítaná a mostani rendszert. Michaele Schreyer költségvetési biztos szerint az átalakítás mellett elsősorban az szól, hogy a közösségi büdzsé finanszírozása jelenleg nem teljesen áttekinthető - nem világos azonnal a polgárok számára, hogy ki mit fizet. A közvetlen uniós adózás ezt tisztázná - érvel Schreyer.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.