Médiafúziók: más EU-képek

Miközben a gyengélkedő európai médiapiac szereplői sok esetben közös kezdeményezésekkel keresnek kiutat a recesszióból, az Európai Unió versenyhatóságai nagyobb összhangot kívánnak elérni a médiavállalkozások fúziós versenyjogi ítélkezési gyakorlatában. Az Európai Bizottságnak sok fejtörést okoz az egyre komplexebbé váló médiaszektor egyesülési ügyeinek tisztázása - írja a Financial Times.

A kérdés folyamatosan napirenden van. Az EU versenyjogi szabályozói például a napokban már másodszor rendeltek el vizsgálatot a spanyol fizetős digitális műsorszolgáltatók, a Via Digital és a Canal Satélite Digital egybeolvadása miatt. Ismeretes: a spanyol versenyjogi szervezet 2002 novemberében annak ellenére engedélyezte a fúziót, hogy a testület tisztában volt vele: az így létrejött piaci szereplő monopolhelyzetbe kerül. A hatóságok most - hónapokkal az eset után - újra Brüsszelhez fordulnak abban a reményben, hogy érvényt szerezhetnek a fúzió elutasításának. Az ugyancsak fizetős olaszországi műsorszolgáltatók, a Stream és a Canal Plus tulajdonában lévő Telepiú fúziójáról meghozott döntéssel kapcsolatban is kiterjedt vizsgálatot kezdeményeztek. Az Európai Bizottság továbbá keresi a módját annak is, miként pozicionálhatná át az európai labdarúgó-kupamérkőzések közvetítési jogdíjainak értékesítési procedúráját. Az UEFA televíziós jogdíjakból származó tetemes, évi több száz millió eurós bevétele miatt vélhetően komoly vita tárgyát képezi majd az EU-javaslat.

A versenyjogi ügyek legkritikusabb része a médiapiaci definíciók tisztázatlansága a helyi hatóságoknál. A francia szervezet például vonakodott használni az SSNIP-et, azaz az egyik a médiapiaci definícióként használatos standard gazdasági módszert, amelyet Angliában minden további nélkül, szinte változatlan formában vezettek be. A jogászok számára ma komoly problémát okoz az is, hogy a korábbi esetek alapján tájékoztassák klienseiket az aktuális médiafúziós ügy engedélyezésével vagy elutasításával kapcsolatban. (SK)