Mérséklődő árdinamika az agrárszektorban
Januárban csökkent az agrártermelői árak emelkedésének lendülete: a 12 hónapra visszatekintő drágulás 6,2 százalékos volt, szemben a decemberi 7,2-del. A statisztika tulajdonképpen követte a fogyasztói árak változását, az év elején a lakosság által vásárolt élelmiszerek árindexe is csökkent.
A 6,2 százalékos drágulás mögött ellentétes folyamatok húzódnak meg: a növénytermelési és kertészeti termékek ára 20,1 százalékkal nőtt, míg az élő állatok és állati termékek 7,8 százalékkal olcsóbbak lettek tavaly januárhoz képest. Ez akár kisebb inflációs nyomást is jelenthet, hiszen a növényi termékek drágulásának egy része rendszerint begyűrűzik az állati, illetve magasabb feldolgozottságú termékekbe. Ugyanakkor a több hónapos trendet nézve úgy tűnik, egyelőre nincs olyan árfeszültség a picon, amelynek élelmiszerár-emelésként kellene enyhülnie. Igaz, az élelmiszerárak sajátossága éppen az, hogy váratlanul, sokkszerűen kezdenek emelkedésbe. Mindenesetre az év eleji drágulásról a ma megjelenő februári inflációs adatok már pontosabb képet adnak. A piaci várakozások átlaga 4,74 százalékos fogyasztói árindex, vagyis a szakértők stagnálást, kisebb emelkedést tartottak a legvalószínűbbnek.
Újdonság, hogy a Központi Statisztikai Hivatal új agrárolló-számítást is megjelentetett. Ezek szerint az elmúlt öt évben a termelők értékesítési árai, illetve ráfordítási költségei közül háromszor az utóbbi emelkedett nagyobb mértékben, egyszer - éppen tavaly - azonos volt a dinamika, és csupán 2000-ben alakult a termelők számára kedvezően. Így 1997 óta 15 százalékos volt az agrárolló, vagyis fél évtized alatt az árviszonyok változásából fakadóan veszteséget könyvelhettek el a termelők.
