Módosítások a közbeszerzésben

Már jelenleg is elsősorban a versenyképességen múlik, hogy kellően kihasználják-e a hazai cégek az itthoni és a külföldi közbeszerzési piac nyújtotta lehetőségeket - mutatott rá Németh Anita, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője a tárca konferenciáján, ahol a közbeszerzési törvény gyakorlatát és a leendő szabályozás főbb kérdéseit vitatták meg a szakemberek.

Németh Anita kifejtette: az uniós csatlakozással a verseny élesedni fog. Magyarországnak a WTO kormánybeszerzési megállapodásához történő csatlakozásával a magyar vállalkozásoknak nemcsak az európai, hanem a tengerentúli versenytársakkal is meg kell küzdeniük. Eredményességük nagymértékben függ a kellő tájékozódástól, illetve a színvonalasan elkészített pályázatoktól, s nem kevésbé a joggyakorlattól, a közbeszerzési kultúrától, amely ma még meglehetősen ellentmondásos képet mutat. Az igazságügyi tárca egy új, a közösségi szabályokkal teljességgel harmonizáló, a tapasztalatokat feltétlenül hasznosító törvény előkészítésével igyekszik a kívánatos sikerességet megalapozni. A jogszabály még ebben a fél évben az Országgyűlés elé kerülhet.

Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke előadásában elsősorban arra utalt: Magyarország a rendszerváltó országok közül 1995-ben elsőként hozta létre az egységes közbeszerzési szabályozást. Az első esztendőben mindösszesen 150 milliárd, tavaly ellenben már 800 milliárd forintot tett ki a közbeszerzések értéke. Több is lehetne, mondta az elnök, ha sokan nem kerülnék meg a törvényt. A tavalyi közbeszerzési érték a GDP 5 százalékát tette ki, ami bármennyire is biztató, jóval elmarad az uniós tagországok 12-14 százalékos arányától.