Olcsó a magyar munkaerő
Magyarország az "olcsóbb" országok közé tartozik az átlag alatti, 3,83 eurós fajlagos élőmunkaköltséggel. A munkaerő költségének szerkezetét tekintve viszont a 12 tagjelölt közül egyedül Romániában alacsonyabb a bérek és fizetések aránya a teljes kiadáson belül, mindössze néhány tized százalékkal.
Az EU-ban Svédországban a legmagasabb a munkaerő költsége, s Portugáliában a legalacsonyabb. A tagjelöltek között Ciprus vezet 10,74 euróval, a sereghajtó Lettország 2,42 euróval. A munkaerőköltségekből bérre és fizetésre Dániában jut a legtöbb (27,10 euróból 87,7 százalék), míg Svédországban a legkevesebb. A tagjelöltek között ugyancsak Ciprus vezet, ami a munkaerőköltség bérhányadát illeti (84,7 százalék), ebben a kategóriában a magyaroknak jut a legalacsonyabb százalék. A magasabb bérhányaddal alacsonyabb munkaadói szociális hozzájárulás párosul, és megfordítva: az alacsonyabb bérhányadok magasabb munkáltatói járulékokat takarnak.
Az egy órára jutó munkaerőköltségeket úgy kapták meg, hogy az évi összköltséget elosztották az egész évben ledolgozott összes munkaóra számával. Az éves munkaerőköltségbe beletartoznak a bruttó béren, fizetésen kívül a különféle juttatások (étkezési jegy, vállalati óvoda, bölcsőde, lakbér-hozzájárulás, cégautó stb.) is. A munkaadók szociális hozzájárulása a kötelező, illetve a kollektív szerződésben elrendelt járulékokon túl magában foglalja az önkéntes társadalombiztosítási adományokat, valamint a betegség esetére, rövidített munkaidőre, kárpótlásra vonatkozó garantált kifizetéseket. Egyéb költség alatt számolják el a szakképzés és gyakorlati foglalkozások, a munkaerő-toborzás, a munkaruha, a bérszámlákhoz kapcsolódó adók költségeit. E költségek az EU-n belül Dániában és Franciaországban (szintén 4,3 százalék), a tagjelöltek között pedig Szlovéniában (4,4 százalék) a legmagasabbak.
