Kiemelt szerep Magyarországnak

Van arra lehetőség, hogy komplex gazdasági együttműködés folyjék Magyarország és Kína között - vallja Bayer Mihály, Magyarország pekingi nagykövete. Ennek részeként Magyarország válhat Kína kelet-közép-európai regionális központjává, amire esélyt ad a többi között az, hogy térségünkben nálunk van a legstabilabb és legnagyobb kínai kolónia, amely mintegy elosztóbázisként használhatja Magyarországot. A térség államai közül Magyarországgal a legjelentősebb Kína kereskedelmi forgalma. A Bank of China Budapesten nyitott leánybankot, ami egyértelművé tette, hogy pénzügyi központi szerepet szánnak Magyarországnak. Ilyen jel az is, hogy Magyarország - Európában harmadikként - megkapja a turisztikai célország státusát.

Ahhoz, hogy mindez valóra váljék, több, hiányzó elemnek is a helyére kell kerülnie, véli a nagykövet. Ilyen a közvetlen Budapest-Peking légi járat újbóli beindítása, illetve az, hogy erősödjenek a tőkekapcsolatok. Ez utóbbinak lökést adhatna, ha sikerülne offsetmegállapodásokat kötni Kínával. Ez a működőtőke-áramlás mellett a kereskedelemre és a magyar exportra is ösztönzőleg hatna. A tőkeáramlás egyébként kétirányú lehet: Kína ugyanis a jövőben jelentős tőkeexportőrré válhat. A nagykövet szorgalmazná a technológiaátadást is például a mezőgazdaságban.

Nem csak közvetlen gazdasági érdek a kínai kapcsolatok fejlesztése - derül ki a nagykövet szavaiból. Mint ugyanis fogalmaz: a világban Kína-fóbia uralkodik, rangot ad, ha egy országnak vagy vállalatnak van Kína-portfóliója.

Ez a bizonyos Kína-fóbia Magyarországon annyiban nyilvánul meg, hogy a kormány deklarálta: egyik célországa Kína. Ennek megfelelően - a hírek szerint - készülőben egy Kína-stratégia, s folyamatosak a kontaktusok minden szinten. Folynak már az egyeztetések Medgyessy Péter kormányfő idei kínai látogatásának időpontjáról is. A vizitek további lökést adhatnak a kereskedelmi kapcsolatoknak is, hiszen a Kínát ismerők szerint egy-két jó szó "felülről" sokat segíthet.

Habár a két ország kereskedelmi forgalma az elmúlt három év alatt megháromszorozódott, továbbra is tetemes a magyar paszszívum. Mintegy 200 magyar cég vesz részt az export s 2700 az import bonyolításában. Érdeklődés mutatkozik a kínai jelenlét megteremtése iránt - ahogy az kiderült az ITDH által támogatott, a Mahir által szervezett minapi pekingi nemzetközi vásáron is, ahol nyolc magyar cég jelent meg kínálatával. Ám ők is szembesültek azzal, hogy nehéz és különleges technikákat alkalmazva lehet csak megdolgozni a piacot. Mint Németh György, az ITDH igazgatóhelyettese fogalmaz: Kína nem a gyors sikerek terepe, az ottani piac után érdeklődő vállalatnak türelemre van szüksége, fel kell készülnie a kockázatvállalásra. Az azonban tény, Kína csatlakozása a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) liberalizálta a piacot, ami esélyt kínál a magyaroknak is.

A mostani vásár azt is megerősítette: újszerű, egyedi termékekkel lehet sikerre számítani. A most kiállítók közül például a minipékségekkel, pékárukkal foglalkozó Fornetti, valamint a beléptetőrendszerekre szakosodott Multipolaris számára látszik lehetségesnek üzletkötés. (NVZs)