Megalakult a negyedik testület

Az állam által nagy összegű költségvetési támogatásban részesített pénzintézetek, elsősorban a Postabank konszolidációját vizsgáló bizottság "a lehető leghamarabb megkezdi munkáját" - nyilatkozta lapunknak Eörsi Mátyás elnök. A szabad demokrata politikus szeretné elérni, "hogy a vizsgálóbizottságok visszakapják becsületüket". A testület munkájában nem szabad pártérdekeknek érvényesülniük, már csak azért sem, mert "a Postabank konszolidációja ciklusokon átívelő ügy".

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke néhány hete azt követően javasolta ismét a tavaly nyáron benyújtott indítvány napirendre vételét, hogy nyilvánosságra került: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2000-ben jelentéstervezetet készített, amelyben a pénzintézetet Princz Gábor távozása után konszolidáló, Auth Henrik vezette menedzsment részéről is szabálytalanságok gyanúját állapította meg. Az Állami Számvevőszék rendben lévőnek találta az ebben az időszakban történteket. Eörsi ennek kapcsán kijelentette: az állami szerv által elvégzett ellenőrzések mindegyikét fontosnak tekinti, s ezek jelentősége a vizsgálóbizottság munkája szempontjából meghatározó. A testület tevékenysége módot adhat annak megállapítására is, hogy "az ellenőrzésre hivatott szervek mennyire hitelesen és pártsemlegesen végzik munkájukat".

Ám elemzők szerint a vizsgálóbizottságok nem alkalmasak "az abszolút igazság kiderítésére", és nem is ez az elsődleges szempont. Török Gábor úgy látja: a testületeknek nem az a feladatuk, hogy magasztos célokat érjenek el, inkább a nyilvánosság érvényesítését szolgálják. Szerinte mindkét oldalnak megvan a maga álláspontja, és nem várhatja el senki, hogy az egyik ráébredjen és kimondja, a másiknak van igaza - fogalmazott. A vizsgálóbizottságok tematizációs erejűek, ez a hozadékuk - vélte. Egy sajtótájékoztatóra senki sem figyel, ezeknek a testületeknek az ülései hírértékűek - magyarázta Török.

A jelenlegi kormánypártok lényegesen engedékenyebbek a vizsgálóbizottságok létrehozásának kérdésében, mint elődeik voltak. A Fidesz "országlása" idején a parlamenti pártok huszonöt vizsgálóbizottságot kezdeményeztek, ám négy év alatt mindössze három kezdhette meg munkáját. Ráadásul mindegyiket koalíciós képviselők javasolták és irányították. A kormányváltás után nyolc javaslat született, és négy testület jött létre; közülük kettő ellenzéki, kettő kormánypárti. Azaz a megalakult bizottságok száma egy év elteltével máris meghaladja az előző ciklus négyéves termését.