Módosul a társasági törvény

A részvényesi jogokban hoz elsősorban fontos változásokat a gazdasági társaságokról szóló törvény módosítása. Az igazságügyi tárca által kidolgozott javaslatot várhatóan a közeljövőben nyújtja be a kormány a parlamentnek. Az alapvetően jogharmonizációs feladatokra szorítkozó előterjesztés - miközben a közösségi irányelveknek megfelelően erősíti a tőke-, illetve a hitelezői érdekek védelmére vonatkozó előírásokat - növeli a részvényesek döntési autonómiáját, és több ponton egyszerűsíti az rt.-kre vonatkozó hatályos rendelkezéseket.

A társaságok egyesülése és szétválása kapcsán a javaslat foglalkozik a részvényeseknek nyújtható készpénzfizetés lehetőségével a nekik járó részvények mellett, illetve részben azok helyett.

Az összeg a tulajdonost megillető értékpapírok névértékének 10 százaléka lehet, és az egyesüléssel, a szétválással létrejövő rt. részvényeseit egyaránt megilleti.

A mai szabályozás nem ad módot arra, hogy az rt. hitelezője tőkésítse a céggel szemben fennálló követelését. A változtatással már lebonyolítható az rt. és a hitelezők közötti hitel-részvény átalakítás. Jogszerű lesz az rt. alaptőkéjének felemelésekor a harmadik személyekkel szemben érvényesíthető - vagyoni értékkel rendelkező, pénzben kifejezhető - követelések apportálása is. Bevezetik a visszaváltható részvény intézményét, ami a kockázati tőkebefektetéseket, a tőkehiányos új vállalkozások támogatását szolgálhatja.

Ma az alaptőke felemeléséről csak évente a jegyzett tőke 25 százalékáig terjedő mértékben határozhat az igazgatóság. A nagyobb részvénykibocsátáshoz a közgyűlés döntése kell. A jövőben a részvényesekre bíznák annak megítélését, az ügyvezetés milyen mértékű tőkefelemelésről határozhat közgyűlés nélkül. A részvényeseken múlik majd, hogy az igazgatóságra ruházzák-e az osztalékelőleg kifizetéséről szóló döntést, amely ma a közgyűlés kizárólagos hatásköre. A közösségi előírásoktól idegen - és indokolatlanul megköti a társaság mozgásterét - az a törvényi passzus, amelynek értelmében ha az rt. megveszi saját részvényeinek egy részét, úgy azt egy esztendőn belül el kell adnia. A leendő szabályozás már nem tartalmaz ilyen követelményt.

A törvény ma akkor is biztosítékot követel az alaptőke leszállításakor a részvénytársaságtól, ha a cég vagyonának változása nem növeli a hitelezők kockázatát. A közösségi irányelvek nyújtotta jogi lehetőséggel élve a módosuló jogszabály szerint a társaság nem lesz kötelezhető aránytalan hitelezői biztosítékok teljesítésére.

A szakemberek szerint a parlament még a nyári törvénykezési szünet előtt elfogadhatja a módosításokat.