A jóléti programok és egyéb kiadási tételek megnyirbálására kényszerül a svéd kormány, mi-után az adóbevételek - a tavalyi jelentős zuhanás után - az idén várhatóan tovább esnek. Az ország államháztartása jelenleg egyaránt szenved a világgazdasági pangástól, a táppénzjuttatások erőteljes emelkedésétől és a növekvő munkanélküliségtől.

A legutóbbi választásokon a szociális juttatások fenntartásának ígéretével kampányoló és a parlamentben ennek nyomán megerősített szociáldemokraták kemény megszorításokra kényszerülnek, hogy fenn tudják tartani a költségvetés korábban elért - szerény többlet formájában jelentkező - egyensúlyi pozícióit. Az elhatározott takarékossági intézkedések jegyében csökkentik a kifizetett táppénzt, illetve annak egy részét a munkáltatókra hárítják, elhalasztanak út- és vasútépítési, továbbá honvédelmi fejlesztési programokat, csökkentik a külföldi segélyeket. Ennek köszönhetően az idén is jelentkezik majd többlet az államháztartás átfogó mutatójában, amely a kormány költségvetésén kívül a helyi kormányzatok és a nyugdíjbiztosítás gazdálkodásának egyenlegét is tartalmazza. Ez a többlet az idén a GDP 0,4 százaléka lesz, szemben az Európai Bizottság által korábban jósolt 0,8-del és a tavaly kimutatott 1,1 százalékos, tényleges szufficittel. Ez utóbbi adattal kapcsolatban a Reuters arra emlékeztet, hogy az EU egészében tavaly átlagosan a GDP 2,0 százalékának megfelelő deficitet mutattak ki. Jövőre - a növekedés előre jelzett gyorsulásának köszönhetően - a többlet várhatóan ismét eléri a bruttó hazai termék 1 százalékát, azt követően pedig az adott arány 2 százalékra emelkedik.

A GDP-növekedés tavaly 1,9 százalék volt, és korábbi előrejelzések alapján ez évre 2,5 százalékot vártak. Az idei mutatót azonban utóbb 1,4 százalékra kellett leszállítani. A kivitel előre jelzett, 7 százalék körüli emelkedése alapján 2004-re 2,4 százalékos GDP-bővülést jósol a kormány.