A szabadalmi hivatal a kkv-kért

Szelektív támogatási politikával és különösen adókedvezményekkel segítené a Magyar Szabadalmi Hivatal a kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi tevékenységét - nyilatkozta lapunknak Bendzsel Miklós. Az MSZH elnöke kifejtette: jelenleg az adózás előtti eredmény csökkenthető az alap- és alkalmazott kutatás, illetve a kísérleti fejlesztés közvetlen költségével. El kell érni, hogy a közvetlen költségek között elszámolható legyen a kutatás-fejlesztés eredményeként jelentkező szellemi tulajdonvédelmi jogszerzés költsége is. Nem új keletű a gond: a kkv-k többnyire képtelenek az adókedvezmény érvényesítéséhez elegendő nyereségre, vagy időszakosan veszteséggel gazdálkodnak.

Ezért megfontolandó, hogy az adóból történő leírási kedvezmény az adóévet követő években is érvényesíthető legyen. A hivatal szorgalmazza, hogy gazdaság- és technológiai fejlesztési pályázatok elbírálásában élvezzenek előnyt a vállalkozások, amelyek iparjogvédelmi oltalom alatt álló termékek, eljárások bevezetéséhez, gyártásához igényelnek állami támogatást.

Az MSZH-ban az elmúlt napokban körvonalazódtak a kkv-k iparjogvédelmi tevékenységének erősítését szolgáló program főbb vonásai. Bendzsel Miklós elmondta: a hazai kkv-k számát, gazdasági, foglalkoztatási szerepét összevetve az európai adatokkal, legalább hatvanezer olyan céggel kellene rendelkeznünk, amely innovatív tevékenységgel helytáll a határon túli piacon. A kívánatos számnak azonban legfeljebb öt százaléka ér el nemzetközi sikert. Ráadásul ebből alig 300 vállalkozás tesz évente egy szabadalmi bejelentést. Figyelmet érdemelnek azok a cégek is, amelyek nem technológiai újdonsággal, hanem meglévő tudás adaptálásával igyekeznek megkapaszkodni. Létük azért is fontos, mert az úgynevezett harmadik generációs európai innovációs modell értelmében már valamely piaci szegmens kitöltésére irányuló, vagy éppen bizonyos szükséglet felismertetésére végzett újszerű teljesítmények is innovációnak mondhatók.

A jelenleg alig háromezernyi ígéretes, innovatív kisebb cégnél arra törekednének, hogy azok megőrizzék versenypozícióikat az uniós piacon, a maguk szegmensében megerősítsék helyzetüket, s előremutató kapcsolatba kerüljenek az európai jogvédelmi rendszerekkel. További tízezernyi kkv esetén a következő években a cél a szellemi tőke fontosságának felismertetése és lehetőség szerinti aktivizálása. A szabadalmi hivatal ezért az iparjogvédelmi szolgáltatások fejlesztésével és távoktatási programokkal is igyekszik érzékennyé és fogékonnyá tenni a kis cégeket. Ebben lesz szerepük a szellemi agglomerációs övezetekben még az idén létrehozandó európai szabadalmi információs központoknak. Budapest, Miskolc, s várhatóan Győr és Pécs mellett a keleti régió nagy egyetemi városai, Szeged és Debrecen versengenek a feladatért.

A hivatal három évre szóló "munkacsomagja" az alapja a kkv-k innovatív serkentését célzó intézkedési tervnek, amit szeptember végéig kell beterjeszteni a kormányhoz.