Döntési kényszer és lázadás

Az immár 50 éve működtetett nyugdíjrendszer nem felel meg a jelenlegi és a jövőbeni demográ-fiai irányzatoknak, ezért a járulékfizetésnek és az ellátás folyósításának a rendjét meg kell reformálni - írta honfitársainak címzett levelében a francia miniszterelnök. A napilapok által közölt írásával Jean-Pierre Raffarin a szakszervezeteket nem tudta meggyőzni, ezek vezetői fenntartják a május 13-i országos megmozdulásra szóló felhívásukat.

Az ellátás alapját képező felosztó-kirovó rendszer hosszabb távon való fenntarthatóságához szükséges reformokat a kormányfő a nagy horderejű demográfiai változásokkal indokolta. Míg 1960-ban négy munkavállaló tartott el egy nyugdíjast, addig ez az arány a századfordulón 2:1-re változik, néhány évtizeden belül pedig egy aktív keresőnek kell egy időskorú ellátottról gondoskodnia. A kormány által kiadott hosszabb elemzés szerint a juttatások csökkentése nem járható út, emiatt viszont 2020 tájékán a rendszer 50 milliárd eurós, 2040-ben pedig 100 milliárdos hiánynyal találná magát szemben. Ma öt emberből egy hatvan évnél idősebb, a lakosság folyamatos elöregedése miatt azonban 2040-ben az arány már 3:1 lesz. A háború után született, népes évjáratok visszavonulásával a friss nyugdíjasok mostani, 500 ezres éves száma 800 ezer fölé emelkedik - áll a francia szociális minisztérium honlapján közzétett anyagban. A hatvanadik életévet jelenleg átlag 22 esztendővel meghaladó életkor további hat évvel hosszabbodik meg 2040-re. A kormány nyilatkozata üdvözlendőnek tartja ezeket az irányzatokat, mert azt jelzi, hogy az emberek egészségesebbek és tovább élnek. A politikának viszont - hangoztatja a nyilatkozat - az a dolga, hogy a változásokhoz igazítsa az ellátás rendjét.

A most csak főbb vonalaiban megfogalmazott reformtervezetet a kabinet a következő hetekben kívánja megvitatni a munkaadók képviselőivel és a szakszervezetek vezetőivel. A javaslatot a kormány várhatóan a május 28-i miniszteri tanácson véglegesíti. A nemzetgyűlési és a szenátusi vitát júniusban folytatnák le, a törvényt pedig még a július 14-i nemzeti ünnep előtt jóváhagynák. Az időzítés arra utal, hogy a kormány a nyári szabadságok idejére szeretné elfeledtetni a lázongó munkavállalókkal a tervezetben található megszorításokat. A szakszervezetek egyik fő ellenvetése az, hogy a munkában töltendő idő meghosszabbításával romlik a fiatalok esélye az elhelyezkedésre. Egy további munkavállalói aggály szerint a kormány a munkanélküli-ellátás rovására kívánja szanálni a nyugdíjrendszert.