Elnök az eurózóna élén?

Az eurózóna pénzügyminiszterei nem kívánják intézményesíteni informális jellegű találkozóikat, de az "eurócsoport" működését hivatalosan is bele kívánják foglalni a konventben készülő európai alkotmányba - közölte a csoport e heti ülése után a soros elnök, Nikosz Krisztodulakisz görög pénzügyminiszter. Az Európai Bizottság korábban azt javasolta, hogy terjesszék ki a csoport döntéshozatali jogosítványait, például lehetőség legyen arra, hogy az euróövezetbeli országok gazdasági programjaival, büdzséterveivel kapcsolatban a saját valutát használó országok kizárásával hozhassanak döntéseket.

Bár Német- és Franciaország is hasonló kívánságokat fogalmazott meg, a tizenkettek végül abban maradtak, hogy nem vetik fel a jogosítványok bővítésének és az eurócsoport formalizálásának kérdését. Ez főként Nagy-Britannia szempontjából jó hír - állapítja meg a Reuters. A kérdés azért került napirendre, mert az unió bővítése után az új tagok néhány évig kívül maradnak a valutaunión, így előállhat az a helyzet, hogy a 25 tagú EU miniszteri tanácsa határoz a mindössze 12 tagú eurózónát illető ügyekről.

A tizenkettek fontolgatják a soros elnökség időtartamának két és fél évre való meghoszszabbítását. Jelenleg az EU-val összhangban fél évig (ha eurózónán kívüli ország tölti be az uniós elnökséget, akkor egy évig) tart egy-egy állam mandátuma, ám több tagország is úgy véli, hogy a gazdaságpolitika jobb összehangolása végett hosszabb időre kellene elnököt állítani a csoport élére, és ezt az elnököt választással kellene kijelölni a szakminiszterek közül.