Erősödő verseny várható a bankok között

Az Európai Unióban talán a pénzügyi szektor az egyedüli, amely esetében még mindig lehet beszélni hazai piacokról. A bankszektor nagymértékben szegmentált és országspecifikus, kevés a példa a határokon átívelő kereszttulajdonlásra - fogalmaz Rejtő E. Tibor, a K&H Bank vezérigazgatója.

Magyarországon azonban a pénzügyi intézmények, így a bankok, a biztosítók, a befektetési vállalkozók néhány kivételtől eltekintve mind külföldi kézben vannak. Ennek megfelelően az EU-csatlakozás azt vonhatja maga után, hogy ezek a gazdasági szereplők még jobban kötődnek központi vállalatukhoz. Tovább erősíti az egységesülést az is, hogy a csatlakozás után a felügyeleti munka is országhatárokon átívelő lesz. Nem lehet azonban megfeledkezni arról, hogy minden szektorban elsősorban a piac diktálja a lehetőségeket - jegyzi meg Rejtő. Ezért a közeljövőben a bankok működésében a vállalati szegmensben várhatóan nagyobb lesz az egységesülés, a lakossági piacon azonban a helyi sajátosságok még hosszú ideig fennmaradnak.

A magyar bankszektor a korai és széles körű liberalizációnak és a külföldi tőke magas arányának köszönhetően modern, európai mértékkel is versenyképes, a hazai pénzintézeti szabályozás transzparens és korszerű, így a szektor egésze nyugodtan várhatja a csatlakozást - fogalmaznak egybehangzóan a szektor tagjai. Azok a magyarországi hitelintézetek, amelyeknek anyabankja az Európai Unióban működik, már a napi gyakorlatban alkalmazzák az EU-s normákat a pénzforgalomban és az ügyfelek kiszolgálásában is - mutatnak rá az OTP Bank szakértői.

Néhány jogharmonizációs kötelezettségnek még eleget kell azonban tenni, amire a múlt héten a parlament elé került hitelintézeti törvény módosítási tervezetének elfogadása tenné fel a pontot. A változtatások alapvetően három kérdéskört érintenek, így a hitelintézetek összevont alapú felügyeletének újraszabályozását, az Európai Parlament és Tanács 2001. április 4-i, a hitelintézetek reorganizációjáról és a felszámolásáról szóló irányelv törvénybe történő beépítését, illetve az EU hatóságával történő folyamatos egyeztetés miatti egyéb pontosításokat - húzza alá Csillik Péter a Magyar Bankszövetség részéről.

Az összevont alapú felügyelet szoros kapcsolatban van a tőke-piaci törvény párhuzamos módosításával. Az összevont alapú felügyeletet érintő szabályok módosításával a szektor szereplőinek átláthatósága megnő, a meglevő kockázatok tőkével még inkább fedezettek lesznek, s ezáltal a pénzügyi intézmények működésének erősödése várható. Az egymással tulajdonosi összefüggésben, egyéb befolyásolási lehetőség által kapcsolatban álló vállalkozások összevont alapú felügyeletére vonatkozó szabályok célja, hogy a kockázatok kezelése transzparens módon valósuljon meg, s a felügyeleti hatóság elől ne lehessen "eldugni" a kockázatokat. Az összevont alapú felügyelet többek között kiterjed az alá tartozó hitelintézet leányvállalatára, részesedési viszonya alatt álló hitelintézetre, pénzügyi, befektetési és járulékos vállalkozásra. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézeti és a pénzügyi holding felelős a csoport összevont alapon történő prudens működéséért: összevont alapon is meg kell felelni a nagy kockázatvállalási limiteknek; a fizetőképességi mutatónak összevont alapon is el kell érnie a 8 százalékos értéket.

A hitelintézetek felszámolására vonatkozó szabályok módosítása az Európai Parlament és Tanács 2001/24/EK irányelvének megfelelően az ügyfelek védelmét erősíti azokban az esetekben, amikor egy hitelintézet felszámolása több tagországban levő ügyfelet is érint a másik tagországban létesített fióktelep miatt, vagy határon átnyúló szolgáltatása következtében.

Az EU valamely tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézettel szemben folytatott csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás tekintetében a székhely ország joga irányadó. Az ügyfeleknek azt is érdemes megjegyezniük, hogy ha valamely szerződés kapcsán jogvitájuk támad valamely bankkal, illetve egyéb pénzügyi szolgáltatóval, akkor mindig annak az országnak a jogrendszere lesz az irányadó, amelyben bejegyezték az adott céget.

Az európai uniós joganyagból következő változások az alapítási szabályokat is érintik. A felügyelet köteles lesz elutasítani az alapításra vonatkozó kérelmet, ha a leendő szoros kapcsolatban álló tulajdonosokra olyan harmadik országbeli jogrend vonatkozik, ami nem teszi lehetővé a felügyeleti feladatok hatékony ellátását.

A törvényjavaslat módosítja a jelzálog-hitelintézetekről és a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényeket. Eszerint nem csak a devizabelföldi személy köthet lakás-előtakarékossági szerződést. Állami támogatásra azonban a devizabelföldi, illetőleg a hazánkban munkavállalás céljából megtelepedett másik tagállamból érkezett lakás-előtakarékoskodó lesz jogosult.

A Magyar Bankszövetség még szükségesnek tartana több más módosítást is - mutatott rá Csillik Péter. Így felvetették a banktitok kiadására vonatkozó ügyfél-felhatalmazás egyszerűsítését, miszerint legyen elegendő a magánokirat, s javasolták más, a banktitok alóli kivételek körének bővítését a gyakorlati tapasztalatok alapján. Ismét szorgalmazták a pénztartozás határidő előtti teljesítésének kérdését, javasolták a tulajdonosokkal kötött ügyletek kivételét a gt.-ben foglalt korlátozás alól, valamint a hirdetésre, fogyasztóvédelemre vonatkozó egyes indokolatlan szigorú rendelkezések enyhítését. A bankszövetség vezetése a pénzügyminiszterhez írott levelében kérte, hogy az elmaradt módosítási javaslatokat az uniós csatlakozást megelőzően építsék be a hitelintézeti törvénybe.

A szabályozási változások nem zárulnak le az EU-belépésünkkel. Az EU-ban jelenleg intenzív előkészületek folynak a pénz- és tőkepiaci szabályozás fejlesztésére és további egységesítésére. A bázeli bankfelügyeleti bizottság által előkészített szabályok elfogadását követően a tagállamoknak, így hazánknak is át kell venni azokat.

A külföldi bankok a mainál jóval könnyebben léphetnek majd be a magyar piacra, de ez hasonlóan érvényes ránk is, mi is egyszerűbben nyithatunk más országok felé - mutatott rá Rejtő. Elsősorban a vállalati szektorban jellemző a határokon átnyúló szolgáltatások terjedése. Ez, úgy vélem, nem jelent fenyegetést, hiszen a vállalati szektorban érzékelhető erőteljes verseny következtében jelenleg a határon átnyúló bankolás nyertesei vagyunk: már most sok külföldi vállalat vesz fel magyar banki hiteleket a kedvezőbb kondíciók miatt, ez is mutatja a hazai bankszektor versenyképességét - tette hozzá.

Mára kifulladtak a fiók nélküli lakossági bankolásra irányuló kísérletek, és kevés bank vállalja a kiterjedt fiókhálózat kiépítéséhez szükséges beruházásokat, így - mint a nemzetközi vizsgálatok is bizonyítják - a lakossági szektorban nem várható újonnan belépő külföldi versenytárs.

A fióknyitás nehéz kérdés, sokan ma is úgy ítélik meg, hogy de facto külföldi bankok fiókokat üzemeltetnek Magyarországon és a gyakorlaton keveset változtat, hogy de jure mi a helyzet - mutatott rá Csillik Péter. Összességében azonban nem valószínű, hogy sok új szereplő jelenne meg a magyar bankpiacon, ám vélhetően erősödni fog a bankszektor egészében a verseny intenzitása, ami néhány kisebb pénzintézetet fuzionálásra ösztönözhet, s ezzel párhuzamosan akár átrendeződhetnek a piaci pozíciók és tulajdonosi érdekeltségek. Ez a folyamat azonban nem hazánkból indul ki - magyarázta Müller János, a Magyar Külkereskedelmi Bank marketingigazgatóságának vezetője. Hozzátette: kérdés, hogy ez mennyire az EU számlájára írható, s mennyire a gazdasági folyamatokéra. Arra azonban számítani kell, hogy a magyar bankszektorban - a Postabank, a Konzumbank, és az FHB privatizációját nem számítva is - koncentrációra kell számítani - tette hozzá.

A hazai bankoknak a szabályozás oldaláról nem okoz megoldhatatlan problémát az EU-csatlakozás, persze van néhány dolog, amelyre fel kell készülni. Ilyenek például az anonim számlák állományának megszüntetése, átalakítása, az új tőkekövetelmények vagy a szövetkezeti hitelintézetek tőkéjére vonatkozó szabályok - hangsúlyozták az OTP szakértői. A versenyintenzitás erősödése felgyorsíthatja a vállalkozói hitelek és betétek piacán a kamatmarzsok további mérséklődését is, várhatóan növekedni fog a bankoktól vásárolható bonyolultabb termékek (például különféle fedezeti ügyletek) részaránya, ám a csatlakozás önmagában nem hoz közvetlen változásokat az elérhető termékek, vagy azok árazása terén. Középtávon a verseny további erősödése okozhat ilyen jellegű változásokat, ezt azonban már ma is tapasztalhatják a banki ügyfelek, és ezek inkább trendszerű, mint egyszeri változások. A hazai banki szolgáltatások köre kínálati szinten egyébként is teljesen versenyképes az EU-val való összevetésben.

Az igények oldalán változatos a kép, de összességében nem lehet lemaradásról beszélni: a betéti kártyák számának tekintetében Magyarország lehagyja Olasz- és Görögországot, a POS-terminálokon bonyolódó tranzakciók száma eléri a kisebb tagállamok szintjét, s ugyanez mondható el az elektronikus bankolás (telefon, internet, mobiltelefon) tekintetében is, s a bankcsoporti szolgáltatások (nyugdíjpénztár, befektetési alapkezelő stb.) igénybevétele is terjedőben van.

A hazai pénzintézeteknél szinte mindenütt létrehozták már az EU-csatlakozás kérdéseivel foglalkozó munkacsoportot. Így már csatlakozás előtt megbízható, felkészült tanácsadóként segíthetik a magyar önkormányzatokat, vállalkozásokat az uniós támogatások megpályázásában, projektek finanszírozásában. Heteken belül elérhető már egyes pénzintézeteknél az Európa technológiai felzárkóztatási beruházási hitelprogram, melyet az MFB refinanszíroz, és az EU piaci viszonyaihoz történő mielőbbi felzárkózást, a versenyképesség növelését szolgálja. Ehhez a programhoz 22 kereskedelmi bank csatlakozott.