Nehezen születő EU-alkotmány
Újabb egyeztetésekre lesz szükség a ma közzéteendő uniós alkotmánytervezetről, miután a konvent 13 tagú elnökségének az elmúlt héten nem sikerült megállapodnia a legfontosabb intézményi kérdésekről. Ezúttal Spanyolország játszotta a kerékkötő szerepét: Madrid képviselője nem volt hajlandó elfogadni azt a javaslatot, amely a szavazási rendszer átalakítását, a népességi viszonyok fokozott figyelembevételét és ezzel az eddig élvezett viszonylagos spanyol előny elvesztését célozta. Ezzel az egész intézményi fejezet zsákutcába jutott, jóllehet e téren olyan súlyú kérdéseket kellene rendezni, mint az Európai Bizottság jövőbeni nagysága vagy az állandó uniós elnöki poszt létrehozása.
Bár a véglegesnek szánt elnökségi vita kudarca a spanyolok lelkén "szárad", szó sincs arról, hogy a többi tagállam minden intézményi kérdésben egyetértene. Denis MacShane brit külügyminiszter például nemrég azzal öntött olajat a tűzre, hogy egy német lapnak nyilatkozva kijelentette: nincs szükség EU-külügyminiszteri tisztség létrehozására. Ezt a felvetést mindeddig széles körű támogatás övezte - emlékeztet az EUobserver.
Londonnak egyébként máris
sikerült fontos engedményekre bírnia a szöveget kidolgozó konventelnököt, Valéry Giscard D'Estaing-t. A britek szemében vörös posztónak számító föderális szó helyett a közösségi fog szerepelni, és ami talán ennél is fontosabb: nem történik utalás az adók uniós szinten szükséges harmonizációjára. A Financial Times szerint az eurózóna országai azzal vigasztalódhatnak, hogy csökken a közös valutát nem alkalmazó országok beleszólása a tizenkettek gazdaságpolitikájába.
