A költségvetés fele a fejlesztéseké

>> Zalában nagy hagyományai vannak a termálturizmusnak, hiszen a térségben található például Hévíz is. Mennyire tudnak ilyen közegben kellően vonzó feltételeket, különleges kínálatot nyújtani a vendégeknek?

- Az elmúlt évek statisztikai adatai alapján elmondható, hogy folyamatosan nőtt a vendégek száma Zalakaroson, és minden esélyünk megvan arra, hogy ezt a vendégkört megtartsuk, s akár tovább bővítsük. E növekedést jelentős mértékben befolyásolhatja, ha a magyar állampolgárok anyagi jóléte olyan mértékben nő, hogy egyre inkább képesek lesznek áldozni a termálturizmusra. A településeken meglévő háttér-infrastruktúra is jelentős mértékben meghatározza a fürdők teljesítőképességét. Zalakaroson ma mintegy 6 ezer szálláshely van, amibe a szállodák és a magánkapacitások is beletartoznak. Ezzel legalább 250 ezer vendégéjszakát képes városunk éves szinten teljesíteni.

>> Folytat-e az önkormányzat marketingmunkát külföldön Zalakaros minél ismertebbé tétele érdekében, s mennyi pénzt tudnak erre fordítanak?

- Következetes marketingmunkát végez az önkormányzat is, de ez az egyik feladata az önkormányzat által működtetett Tourinform-irodának is. E munkában a gyógyfürdő és a szállodák is részt vesznek. Évek óta ott vagyunk a regionális szervezetek által szervezett külföldi kiállításokon, vásárokon. Korábban elsősorban a német nyelvterületen rendezett kiállításokon voltunk jelen, de az idei évtől e kör Cseh- és Lengyelországgal is bővült. E marketingmunkának is tulajdonítható a település vendégkörének folyamatos bővülése. Az önkormányzat egyrészt a Tourinform-iroda működtetésére fordít jelentős összegeket, valamint a kiállításokon való részvételt is finanszírozza. Az ilyen célra fordított kiadások 30-50 millió forintot tesznek ki évente.

>> Mennyire számít jelentősnek az önkormányzat költségvetésében az idegenforgalmi adó, illetve milyen egyéb bevételeik származnak a termálturizmusból? Összességében mekkora költségvetéssel gazdálkodik a település?

- Jelentősek a város idegenforgalomból származó bevételei. A helyi adók több mint 200 millió forintot tesznek ki, ebből az idegenforgalmi adó 2002-ben 75 millió forint volt. Ez az adóbevétel az elmúlt években fokozatosan nőtt Zalakaroson. Az adóbevételek 40-45 százalékát beruházásokra, fejlesztésekre, jelentős részben a város infra-struktúrájának bővítésére fordítjuk. Ezt nagyon kevés település önkormányzata mondhatja el magáról az országban. A többi pénzt az intézmények működtetésére költjük. A város idei költségvetése csaknem egymilliárd forint.

>> Milyen infrastruktúrával rendelkezik jelenleg Zalakaros, és milyen fejlesztések valósultak meg az elmúlt években?

- Csaknem teljes a csatornázottság, s ugyanez vonatkozik a gázellátottságra is. Itt az új építésű ingatlanok bekapcsolása ad további feladatokat. Mivel Zalakaros csupán néhány kilométerre fekszik a Kis-Balatontól, fokozott vízvédelmi előírások érvényesek a településen. Ennek úgy tudunk megfelelni, hogy egy négy települést érintő szennyvízhálózatot építünk, amelynek fogadóállomása Zalakaroson lesz. Emellett egy technológiailag korszerű szennyvíztisztító is létesül. Ugyancsak az infrastruktúra gyarapodását szolgálja a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése. E fejlesztésnél csatlakozunk az 5 milliárd forintos költséggel megvalósuló Zala megyei, illetve nyugat-balatoni programhoz. Zalakaroson a szelektív gyűjtés szigeteit alakítjuk ki.

>> Törekednek-e arra, hogy a termálfejlesztések mellett másfajta beruházásokat is megvalósítsanak?

- Jelenleg is számos vállalkozás tevékenykedik Zalakaroson. A foglalkoztatási struktúra kiszélesítése érdekében azt tervezzük, hogy lehetőséget teremtünk olyan szolgáltató- és ipari tevékenységeknek is, amelyek az idegenforgalmat károsan nem befolyásolják. Konkrét lépések történtek például a borászat, ezen belül is a szőlőfeldolgozás és a borpalackozás hátterének megteremtésére. E törekvésünk mögött az áll, hogy a térség - a Balaton melléke - kiemelt borvidék, s egy itteni üzem a környező települések szőlőtermését is feldolgozhatná. Most készülnek a település közép- és hosszú távú fejlesztési tanulmányai, amelyek a borászati beruházási elképzeléseket is tartalmazzák majd. E programok idegenforgalmi és gazdaságfejlesztési törekvéseket is magukban foglalnak.

>> Az idegenforgalom szempontjából fontos lehet, milyen a város megközelíthetősége. Milyen a település közúti és a vasúti kapcsolata?

- A vasúti megközelíthetőség nem közvetlen, mivel a legközelebbi vasútállomás Zalakomárban van, öt kilométerre innen. A közúti elérhetőséget nagymértékben megkönnyíti majd az M7-es továbbépítése Nagykanizsa irányába, valamint az észak-déli autópálya kialakítása. A 7-es út mindössze három kilométerre van Zalakarostól. Az ugyancsak néhány kilométerre lévő sármelléki repülőtér várható fejlesztése is kedvezően befolyásolhatja a turizmust. Ma is érkeznek ide vendégek repülővel Sármellékről.

>> Ön mióta áll a település élén, s milyen sürgető önkormányzati feladataik vannak e ciklusban?

- 1990 óta vagyok Zalakaros polgármestere. Ebben a ciklusban két kiemelten fontos ügyön munkálkodunk. Az egyik egy mentőállomás, a másik egy közösségi ház létesítése. A mentőállomás épületében egy tűzoltószertárt is kialakítunk, koncentráltan oldva meg a sürgősségi betegellátást, valamint a katasztrófavédelmi feladatokat. Mindezt az itteni idegenforgalom is indokolja. A beruházást részben saját forrásból, illetve kombinált pénzeszközökkel kívánjuk megvalósítani. Ugyancsak fontos feladat a további lakótelkek kialakítása, de a vízkárelhárítás is jelentős teendőket ad. Ez utóbbi program a felszíni vizek elvezetését hivatott megoldani. Az ezzel kapcsolatos tervek már elkészültek, vízügyi engedélyeztetésük most van folyamatban. (LR)