Bankkonszolidációs EU-mérleg

Csak egy magyar bank - nevezetesen a Postabank - konszolidációját vizsgálta meg az Európai Bizottság, s azt is rendben lévőnek találta. Vargha Ágnestől, a Pénzügyminisztérium európai integrációs főcsoportfőnökétől azt is megtudtuk, hogy a brüszszeli testület illetékes főigazgatósága a vizsgálatot követően írásba foglalta, a bank konszolidációja az uniós szabályok szerint rendben lévőnek találtatott. Éppen ezért Budapest a Postabank-konszolidációs ügyet lezártnak tekinti, szögezte le.

Az uniós szabályok szerinti megfelelés egyik fontos kritériuma, hogy az ilyetén támogatásnak állami forrásból kell származnia. Egy másik jelentős feltétel, hogy az nem zavarhatja a kétoldalú kereskedelmet. Ezeknek a feltételeknek pedig a Postabank konszolidációja megfelelt, mivel az annak idején hatályos magyar szabályok értelmében banktevékenységet Magyarországon csak magyarországi székhellyel rendelkező pénzintézet végezhetett, illetve kifelé a nevezett bank nem folytatott ilyen tevékenységet. Hiába volt (és maradt) tehát domináns a Postabank a belföldi pénzügyi szolgáltatásokban, a magyar lakosság nem vehetett külföldön igénybe pénzügyi szolgáltatásokat általa.

Az Európai Unióval kötött társulási megállapodás 62. cikkelye alapján jogosult egyébként Brüsszel arra, hogy egyedi információkat kérjen ilyen ügyekben. Ezt durván három éve meg is tette, s a Pénzügyminisztériumban minden információt meg is kapott. Ennek alapján hozta meg végül Brüsszel a számunkra kedvező döntést, s foglalta azt írásba.

Mint Vargha Ágnes elmondta: a többi bankkonszolidáció jóval megelőzte a Postabank szóban forgó állami megsegítését, így nem számítanak arra, hogy más ilyen konszolidációs ügy napirendre kerüljön. (NVZs)