BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Bizakodnak a vállalatvezetők

Jó esetben is 34 év kell ahhoz, hogy Magyarország elérje az EU átlagos fejlettségi szintjét - számítja az Economist Intelligence Unit (EIU). Üzletemberek szerint az új uniós tagok közül öt év múlva várhatóan hazánkban és Csehországban lesz a legjobb az üzleti környezet, és Prága válhat a régió első számú üzleti központjává.

Nem kizárt, hogy a csatlakozás rosszabb helyzetbe hozza majd az új tagországokat, mint ha kimaradnának - figyelmeztet az EIU. Ez a veszély csak a londoni kutatóintézet által felvázolt három forgatókönyv legrosszabbika, tehát kifejezetten hibás gazdaságpolitika esetén fenyeget. A jelenlegi irányvonal folytatása, illetve az uniós környezet változatlansága esetén ennél gyorsabb gazdasági növekedés várható: Magyarország esetében ez az egy főre jutó GDP évi átlagos 3 százalékos emelkedését jelenti, míg ideális feltételek - az uniós tagság kínálta előnyök maximális kihasználása - mellett ez az ütem az évi 4 százalékot is elérheti.

A vállalatok számára mindenesetre nagyrészt előnyöket ígér a kontinens egyesülése. Az EIU, illetve az Accenture közös felmérésében megkérdezett több mint 300 európai és tengerentúli vállalatvezető nagy része úgy véli, hogy jelenleg Magyarországon és Szlovéniában a legjobb az üzleti környezet, 2007-re azonban Csehország válhat a térség éllovasává, míg hazánk szorosan mögötte a második helyet foglalhatja el. Különösen annak fényében érdekes ez, hogy a davosi világgazdasági fórum és a svájci IMD legutóbbi versenyképességi listáján is romlott Magyarország megítélése. Szlovákia és a balti országok kilátásait viszont viszonylag szerénynek ítélik a válaszadók, holott az utóbbi időben ezek az államok igen sokat tettek üzleti környezetük javításáért.

Az uniós csatlakozás legfontosabb előnyei között a vállalati vezetők az általános üzleti környezet javulását - tehát az infrastruktúra fejlődését, a liberalizációt és a szabályozások harmonizálását - említik az első helyen. Az átmeneti mentességek, az adminisztratív problémák és más tényezők miatt ugyanakkor eltérő ütemű fejlődés várható a régió országaiban. A válaszadók 77 százaléka mindenesetre biztos abban, hogy az új EU-tagállamokban emelkedni fog az életszínvonal, ami növekvő üzleti lehetőségeket kínál. A nemzetközi kereskedelem tovább élénkülhet, méghozzá nem elsősorban a vámcsökkentéseknek, hanem sokkal inkább a vámeljárás, illetve a minőségi, csomagolási és más szabályok egységesítése miatt. A korrupció csökkenésében minden második üzleti vezető bízik, és ennél is többen várnak a mostaninál tisztább közbeszerzési eljárásokat. Érdekes ugyanakkor, hogy míg a megkérdezettek fele szerint nőni fog a térségbe érkező külföldi tőke volumene, saját cégükkel kapcsolatban minden ötödik vezető adott számot új beruházások tervéről.

A kockázatok főként az uniós normák alkalmazásának részben makrogazdasági, részben vállalati szinten jelentkező költségeivel függnek össze. Ezen túlmenően a térség országainak versenyképességét jócskán visszavetheti a bérek emelkedése, bár a tizenötökkel összevetve azért még sokáig olcsóbb lesz az itteni munkaerő. A verseny a kontinens mindkét felén intenzívebbé fog válni - jósolják az EIU által megkérdezett üzletemberek.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.