Fordulatos agrárreform
Az unióhoz jövőre csatlakozó nyolc kelet-közép-európai ország agrárminisztere közös nyilatkozatban kérte a tizenötöket arra, hogy a közös agrárpolitika (kap) most tárgyalandó reformja során a csatlakozási szerződéshez képest ne hozzák őket kedvezőtlenebb helyzetbe. Magyar-, Cseh-, Észt-, Lett-, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Litvánia a nyilatkozat szerint igényt tart a Koppenhágában elfogadott átmeneti szabályozás szerinti közvetlen kifizetésekre, amelyek eredménye a reformok eredményeképpen sem csökkenhet addig, amíg el nem éri a mai tagállamokban alkalmazott szintet. A gabonafélék és a tej intervenciós árának csökkentése esetén a csatlakozók ugyanakkora mértékű kompenzációt igényelnek, mint amelyet a tizenötök kapnak, a közvetlen kifizetésekre érvényes átmeneti szabályozást tehát itt nem tartják alkalmazhatónak.
Eközben váratlan fordulatot vett Brüsszelben a kap reformjáról szóló agrárminiszteri tanácskozás, miután nyilvánosságra került: Francia- és Németország külön alkut kötött a bizottsági reformjavaslat felvizezése érdekében. Párizsnak sikerült meggyőznie Berlint arról, hogy egyelőre nem célszerű lezárni az agrárkifizetések és az élelmiszer-termelés közötti kapcsolatot. Franz Fischler agrárbiztos ezt a túltermelés támogatásának megszüntetése végett javasolta. Renate Künast német mezőgazdasági miniszter a Reuters szerint úgy fogalmazott, hogy bár elvben továbbra is szükségesnek tartják ezen kapcsolat megszüntetését, a politikai realitásokra is tekintettel kell lenniük a megállapodás érdekében.
