Harcolnak a bérleti jogért

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) azt javasolja, hogy a bérleményekben működő vállalkozások - amelyeknek 2004. január 1-jétől megszűnik eddigi védettsége - számára a parlament foglalja törvénybe az úgynevezett előbérleti, illetve elővásárlási jogot. E lehetőséggel az érintettek két évig élhetnének. A főváros V. kerületének képviselő-testülete a tervek szerint ma tárgyal a nem lakás célú helyiségek sorsáról.

Országszerte több tízezer önkormányzati bérleményben dolgozó vállalkozó, közöttük nagy számban vendéglős kerülhet nehéz helyzetbe a következő évtől, hiszen számukra lejár a tíz évre szóló védettség. A lakástörvény és az ez alapján meghozott önkormányzati rendeletek ugyanis 2004. január 1-jétől korlátlan, sem indoklást, sem cserehelyiséget nem igénylő felmondási jogot biztosítanak az önkormányzatoknak. Sok érintett az elmúlt évtized első felében jelentős összegeket - milliókat, néha százmilliókat - fizetett ki a bérleti jogért abban a reményben, hogy előbb-utóbb tulajdonossá válhat. Ám ezt a remény egy 1994-es alkotmánybírósági ítélet meghiúsította.

A kialakult helyzetben a BKIK elnöke vezető gazdaságpolitikusokhoz fordult annak érdekében, hogy javaslatuk eljuthasson a parlamenti képviselőkhöz, s így esély lehessen egy a vállalkozók számára kedvező törvénymódosításra. A kamara elképzelése szerint a bérleti jogviszony felmondását követően a bérlőt két évig előbérleti, illetve elővásárlási jog illetné meg. Másnak csak akkor adható ki a helyiség, ha a korábbi bérlő lemond e jogáról. (LI)