Karrier-tanácsadás hallgatóknak

Az egyetemek, főiskolák karrierirodái egyre nagyobb figyelmet fordítanak az uniós munkavállalással kapcsolatos információk átadására, miután a velük kapcsolatban álló hallgatók jelentős hányada fontolgatja a külföldi munkavállalást. Egy friss, mintegy 2 ezer vidéki és fővárosi végzős hallgató megkérdezésével készült preferenciavizsgálat - melyben többek közt műszaki tanulmányokat folytatók, közgazdászok, bölcsészek is részt vettek - kimutatta: a végzősök 20 százaléka vágyik arra, hogy kipróbálhassa magát külföldön. A hallgatók fokozódó érdeklődése is indokolja tehát, hogy karrier-tanácsadóinkat naprakész ismeretekkel lássák el egyes uniós tagországok szakértői - kezdte Andrási Monika, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem karrierirodájának igazgatója. Tanácsadóikat jelenleg brit trénerek okítják egyebek közt az uniós országokban történő munkavállalással kapcsolatos ismeretekre, így például az uniós önéletrajzok megírására.

Ezzel a tudással felvértezve a karrier-tanácsadók egy ősszel kezdődő programsorozat keretében a pécsi, a szegedi, a miskolci, a debreceni egyetem, valamint a Közgáz és a Műegyetem hallgatói számára EU-roadshow-t szerveznek, hogy a pályakezdők elsajátíthassák az uniós munkavállaláshoz szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket. Mindezen felül az egyetemi, főiskolai karrierirodák közös kiadásában Útmutató címmel egy kiadvány jelent meg az idén arról, hogy az uniós csatlakozás milyen lehetőséget tartogat a pályakezdők számára. Ebben egyebek közt szó esik arról, hogy a legtöbb külföldi munkahelyen a szakértelem és a szakmai tapasztalat megléte fontosabb, mint hogy ki hol szerezte a diplomáját. A kiadvány egyébként jövőre is megjelenik - tette hozzá Andrási Monika.

Bár az európai uniós csatlakozásról, s ennek kapcsán az uniós munkavállalásról rengeteg szó esik, egy leendő munkavállalónak elsősorban nem ezt szem előtt tartva kell képeznie magát - vélekedett Tóth Sándor. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem karrierirodájának vezetője szerint minden munkavállalónak jól felfogott érdeke, hogy az itthoni munkaerőpiacon is megállja a helyét. Ehhez elengedhetetlen az egész életen át tartó tanulás, az idegen nyelvek elsajátítása, függetlenül a csatlakozástól. Arra a kérdésünkre, hogy a karrieriroda hogyan tudja segíteni a pályakezdők uniós munkavállalását, Tóth Sándor elmondta: nagy változás nem lesz a csatlakozással, mivel az "ügyesek már eddig is ki tudtak jutni". A nagyobb multinacionális cégek már eddig is lehetővé tették a frissdiplomások számára azt, hogy 1,5-2 éves gyakornoki program keretében uniós tagállamban - az anyacégnél vagy egy leányvállalatánál - is kipróbálják tudásukat. Azaz a fiatalok az eddigi gyakorlat szerint nem az uniós intézményrendszeren keresztül, hanem a versenyszférában tevékenykedő cégek révén juthattak ki. Minket sem igen keresnek meg a fiatalok olyan kéréssel, hogy külföldön szeretnének elhelyezkedni - tette hozzá Tóth Sándor. Szerinte a magyar munkaerő ugyanis nem mobilis, s ez igaz a fiatalokra is.