Kivárnak az off-shore cégek

Megoszlik az off-shore cégek véleménye arról, hogy 2005 után is megéri-e Magyarországon folytatni tevékenységüket, vagy kedvezőbb adózási feltételeket kínáló államba helyezik székhelyüket. Január 1-jétől nincs arra mód, hogy új off-shore cégeket jegyeztessenek be, s 2005 végén - tulajdonosváltás esetén hamarabb - a meglévő vállalkozások kedvezményei is megszűnnek. Így vége lesz annak a gyakorlatnak, hogy a székhelyüket Magyarországra helyező, de tényleges gazdasági tevékenységet nem végző vállalatok csupán 3 százalékos társasági adót fizessenek.

Jelenleg még nem látni, hogy melyik megoldást lesz érdemesebb választani, de egyelőre nem is érdemes dönteni, mivel a megszabott határidőig változhatnak az adózási szabályok - vélekedett Tarnóczai Zoltán, a Calderan Consulting Kft. ügyvezetője.

Tarnóczai Zoltán szerint a jelenlegi állás alapján az off-shore cégek többsége valószínűleg a távozás mellett döntene, de a vállalkozások rugalmasak, ezért elég 2005 vége előtt fél vagy negyedévvel határozniuk a továbbiakról. A Calderan vezetője szerint ahhoz, hogy az off-shore cégeket 2005 után is maradásra bírják, csökkenteni kellene a társasági adó kulcsán vagy az egyéb céges terheken, ám az érintetteknek aligha van akkora befolyásuk, hogy sikerrel lobbizzanak.

Bár az off-shore cégek költségvetési befizetései jelentősen növekedtek az előző évekhez képest, ez az érdekérvényesítő képességüket egyelőre behatárolja. Ugyanakkor a vállalkozásokat működtető nagy nemzetközi könyvvizsgáló cégek, valamint a Magyarországon tevékenykedő multinacionális vállalatok ugyancsak a társasági adó csökkentése mellett lobbiznak - fejtette ki Kiss László. Az OCRA Worldwide ügyvezetője szerint Írország mintájára 12,5 százalékra lenne érdemes csökkenteni a társasági adó szintjét. Hasonlóan vélekedett Hídvégi János, az ILS Kft. illetékese is. Szerinte Magyarországon mint stabil piaci helyszínen most is érdemes befektetni, ám a társasági adó 12-15 százalék közötti szintre csökkentése az off-shore cégek és általában a befektetések vonzása szempontjából is kedvező lenne. Az OCRA ügyvezetője szerint a 12-13 százalék körüli társasági adó az EU részéről nem válthat ki különösebb ellenkezést, ám az off-shore cégeknek kedvező feltételeket biztosítana a maradásra. Ugyanakkor az sem elképzelhetetlen, hogy ezen társaságoknak a 18 százalékos adókulcs mellett is megéri Magyarországon maradni, mivel ez, az adókedvezményeket figyelembe véve, sok esetben ma is mindössze 10 százalék körüli tényleges adóterhet jelent.

A Pénzügyminisztérium a versenyképesség javítása érdekében módosításokat tervez az adózási szabályokban, ám a tárca elsősorban a helyi adók kivetésére vonatkozó előírásokon változtatna, a társasági adó kulcsának csökkentése egyelőre nincs napirenden. Az APEH adatai szerint Magyarországon jelenleg 865 off-shore cég tevékenykedik, s a vállalkozások 2001-ben összesen 8,6 milliárd forintot fizettek be társasági adóként a költségvetésnek.

Az EU-n belül az off-shore cégek Írországot kedvelik leginkább, amely 12,5 százalékos társasági adót alkalmaz, míg a tagjelölt államok közül Cipruson a kormány az ország adóparadicsom státusának fenntartása érdekében az eddig kedvezmények megszüntetésével egy időben egységesen 10 százalékban állapította meg a társasági adó mértékét. Igaz, Ciprus költségvetésében jóval nagyobb tételt jelentenek az off-shore cégek befizetései, s a társasági adó kulcsának megállapítása mellett más eszközök is vannak a hasonló cégek odacsalogatásához.