Magyarország csak a hatodik
Magyarország továbbra is csupán a mezőny második felében helyezkedik el a csatlakozó kelet-közép-európai országok között az úgynevezett konvergenciafolyamat tekintetében. Az ICEG Európai Központ és a Világgazdaság által közösen készített konvergenciaindex alapján a magyar gazdaság - a végleges 2002-es adatok és a 2003-as várakozások alapján egyaránt - csupán a hatodik helyen található a nyolc vizsgált ország között. Az index szerint - mely egy mutatóba kívánja sűríteni a gazdasági felzárkózás több elemét, illetve azok sebességét - az idén mindegyik ország kissé előrehalad a konvergenciafolyamatokban, bár Észtország és Litvánia esetében (a gazdasági lassulás miatt) az aggregált indexben enyhe csökkenés mutatható ki.
Magyarország esetében a konvergenciaindex elsősorban a reálkonvergencia területén bekövetkezett javulás miatt emelkedik 2002-2003-ban, köszönhetően elsősorban a jövedelem- és bérkonvergenciában bekövetkezett haladásnak. Ugyanakkor ennek az ára a makrogazdasági stabilitás romlása, ami miatt kedvezőtlenebb besorolást kapunk az index segítségével, mint Cseh- vagy Lengyelország.
A rangsort változatlanul Szlovénia vezeti, köszönhetően a térségben kiugróan magas reálgazdasági fejlettségének, valamint az - inflációt leszámítva - évek óta stabil makrogazdasági környezetének.
Szlovéniát - talán némi meglepetésre - Litvánia követi, ahol példás egyensúlyi körülmények között gyors konvergenciafolyamat zajlik, amely indexünkben ellensúlyozza a bérfelzárkózásban felmutatott gyenge teljesítményt. A harmadik helyezett Csehország, amely elsősorban gazdasági fejlettségével előzi meg a többi csatlakozó országot, s erre ráerősít az idén várhatóan tovább gyorsuló GDP-növekedés. Mindkét gazdaság indexe jelentősen javulhat 2003-ban, köszönhetően a makrogazdasági mutatókban, elsősorban az államháztartási és folyó fizetési mérleg egyenlegben elért javulásnak. Lett- és Lengyelország szinte hajszálpontosan ugyanolyan eredménnyel a középmezőny elején található. A lett gazdaság a balti országokra jellemző jó belső egyensúlyi viszonyokat mutat, a folyó fizetési mérleg hiánya azonban magas; a figyelembe vett mutatókban kiegyensúlyozott képet mutató Lengyelország gyenge pontjának pedig a költségvetési egyensúly tekinthető.
Magyarország hatodik helye talán a köztudatban élő kép alapján nagyobb meglepetés, mint Litvánia dobogós helyezése. A rossz bizonyítvány elsősorban a külső és belső egyensúlyi viszonyok romlásával magyarázható: az idei várható mérséklődés ellenére továbbra is magas a (maastrichti kritériumrendszer egyik kulcselemének számító) költségvetési, illetve a folyó hiány, amit indexünkben nem képes ellensúlyozni az ár- és bérfelzárkózásban mutatott jó teljesítmény.
A folyó fizetési mérleg hiányát illetően a Magyar Nemzeti Bank adja rendre a legnagyobb prognózisokat, többek között azért, mivel a jegybank szakértői úgy vélik, a lakosság nettó megtakarítási kedve trendszerűen csökken - mondta Hamecz István, az MNB ügyvezető igazgatója az ICEG által szervezett konferencián. Mindaddig, amíg a piac fenntarthatónak ítéli a gazdaság középtávú növekedési pályáját, egy adott évi folyó hiánnyal nincs gond, a probléma akkor keletkezhet, ha a fenntarthatóságba vetett bizalom rendül meg.
A fizetési mérleg hiánya és ezzel a nemzetgazdasági eladósodottság még az előre jelzettnél is jobban növekedhet, ha - ahogy a magánberuházások első negyedéves adatai ezt halványan sejtetik - a vállalati szektor felhalmozási tevékenyége a vártnál gyorsabban kezd élénkülni.
