Mélyponton az infláció

Májusban folytatódott a látványos dezinfláció, a fogyasztói árindex 3,6 százalékos éves drágulást mutat. A piac a tavasz végére csupán minimális mérséklődést várt az árdinamikában (a Reuters konszenzusa 3,8 százalék volt), így a Központi Statisztikai Hivatal adata kellemes meglepetést keltett. Az alacsony mutató egyben azt is jelenti, hogy a rendszerváltás óta most a legalacsonyabb az infláció Magyarországon. Az inflációcsökkenés egyébként egész Európára jellemző: az euróövezetben 2 százalék alatt van az árindex, Németországban már csupán 0,7 százalékos az árdinamika májusban, és több szakértő deflációs veszélyről beszél.

Csehországban és Litvániában nem kell ilyen dolgokon törni a fejüket az elemzőknek, mert ott már a statisztikai hivatalok is kimutatják a deflációt.

Az általános inflációcsökkenési tendencia főként a világgazdasági dekonjunktúrának köszönhető, amely az olajárat, illetve a fogyasztási cikkek árának jelentős részét alacsonyan tartja. Ezen túl több országban egyéb tényezők is közrejátszanak: Németország például a túlságosan erős márkával történő eurózónás csatlakozás terheit nyögi, de a strukturális okokból mélyülő receszszió is hozzájárul az alacsony inflációhoz.

Bár a gazdasági lassulás Magyarországra is jellemző, a túlpörgetett gazdaságban így sincs kereslethiány; így az árindexcsökkenés mögött más okok is meghúzódnak. A trendszerű csökkenésben az importált infláció mérséklődése, valamint az erős forint begyűrűző hatása játszanak fő szerepet. Az utolsó nagy lökést az élelmiszerek és az üzemanyagok árainak csökkenése adta - mondja Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője. Ez utóbbit mutatja az is, hogy a jelentős ármozgásokat produkáló termékektől (például idényáras élelmiszer, olajár) megtisztított úgynevezett maginflációs mutató értéke jóval nagyobb, 4,5 százalék. Az ugyanakkor a dezinfláció szempontjából örvendetes, hogy már nem csupán a nyers-, hanem a feldolgozott élelmiszerek körében is esik az árindex - hívja fel a figyelmet Forián. A közeljövő ármozgásaiban meghatározó szerepet játszik az energiaárak emelkedése.

A májusi inflációs adat egy ideig feltehetően a mélypontja a dezinflációs folyamatnak, júniustól az árindex emelkedésére lehet számítani - ért egyet Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Az egyik legnagyobb bizonytalanságot az aszály jelentheti, ami lökést adhat az élelmiszeráraknak. A másik kockázat a forint esetlegesen tartósan megemelkedő volatilitása, ami óvatosabb árképzésre ösztönözheti a kereskedőket.

A forint elmúlt napokbeli gyengülésének inflációra gyakorolt hatását nehéz számszerűsíteni. Nem tudni, milyen gyorsan és milyen szinten állapodik meg a hazai valuta. Az ideiglenes gyengülés feltehetően még nem okoz erős inflációt, mivel a kereskedők a forinterősödésből származó áresés egy részét a mai napig nem engedték át a fogyasztóknak, tehát van tartalék.

Ha a kurzus 255 forint körül állapodik meg, a két héttel ezelőtti árfolyamszinthez képest decemberig 0,4 százalékpontos többletinflációra számít Forián Szabó Gergely. Ez 5,1-5,2 százalékos inflációt jelentene az év végén. Ha ennél erősebb, a jegybank által óhajtott 250 forintos árfolyamszintre tér vissza a forint, az árfelhajtó hatás is gyengébb lehet, nagyjából 0,2 százalékpontnyi - véli az elemző.