Nem adnak türelmi időt

Nincs rá politikai szándék és technikailag is kivitelezhetetlen az, hogy a munka törvényköny-vének színlelt vállalkozói szerződéseket érintő, július elsejétől hatályos rendelkezéseit csak később léptessék életbe. Ezt a szaktárca politikai államtitkára, Csizmár Gábor is megerősítette lapunknak. Bár több szakmai szervezet moratóriumért lobbizott a döntéshozóknál, a törvény nem változik. Eközben az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnél (OMMF) felemás döntés született az új szabályok végrehajtásáról.

Ha a munkaügyi felügyelő megítélése szerint munkaviszonnyá kell átminősíteni az adott megbízási vagy a vállalkozói szerződést, akkor a színlelt szerződéssel foglalkoztató munkáltató mindössze az 50 ezer forinttól 6 millió forintig terjedő munkaügyi bírság megfizetése alól mentesül, de az összes többi szankciót viselnie kell - derül ki az OMMF-nek a Világgazdaság birtokába jutott útmutatójából, aminek alapján a területi munkaügyi felügyelőségek eljárnak.

A június 4-i keltezésű útmutató szerint az álvállalkozások feltárásakor "lehetőség szerint kerülni kell a munkaügyi bírság alkalmazását", ám ha a jogsértés gyanúja felmerül, akkor az átminősítésre irányuló államigazgatási határozatban - mely alapesetben 30-60 napon belül megszületik - kötelezni kell a munkaadót a jogszabályok betartására.

Ha ezt a kötelező határozatot a munkaadó 15 napon belül nem támadja meg munkaügyi bíróság előtt, úgy az jogerőre emelkedik, s a munkaügyi felügyelő az APEH illetékes szervének jelzi az esetet - tájékoztatott egy neve mellőzését kérő felügyelő, aki hozzátette: értelmezése szerint az adóhatóság visszamenőlegesen is fog bírságolni, illetve behajtja az elmaradásokat.

Az APEH-nak már 1999 óta jogában áll a biztosítási jogviszonyokat ellenőrizni, és ennek keretében a vállalkozói szerződéseket át is minősítheti munkaviszonnyá, ám kétségtelen, hogy erre eddig évente csupán néhány tucat esetben került sor - közölte Ferenczi Judit. Az adóhivatal ellenőrzési főosztályának vezetője kérdésünkre elmondta: az APEH nem tervezi a hasonló vizsgálatok számának emelését, mivel a hivatal ellenőrzési kapacitását sem növelik július 1-jétől. A munkaügyi szervektől érkező bejelentések száma július 1-je után várhatóan emelkedni fog, de az APEH nem automatikusan jár el, hanem minden esetben külön vizsgálatot kell lefolytatnia. Az ügyek elévülési ideje öt év, azaz átminősítés esetén az APEH ennyi időre visszamenőlegesen is behajtja a cégektől az elmaradt járulékokat, illetve adókat. Emellett az adóhivatal bírságot is kiszab az érintett cégekre. Ennek öszszege az APEH-nél keletkezett adóhiány összegének legfeljebb 50 százaléka, igaz a gyakorlatban átlagosan ennél alacsonyabb a büntetés nagysága.

Kérdésünkre, hogy a munkaadókat visszamenőlegesen is bírságolhatják-e, vagy sem, Csizmár Gábor azt válaszolta: az adóhatóság jogosítványai nem változtak, a munkaügyi felügyelők pedig az ellenőrzés pillanatában hatályos szerződéseket vizsgálhatják, a korábbiakat nem. A politikai államtitkár szerint egyébként az Mtk. módosításával nem bővültek a munkaügyi felügyelők jogosítványai. Míg korábban többé-kevésbé szubjektív módon ítélhettek meg egy-egy esetet, addig júliustól pontosan meghatározott kritériumok alapján minősíthetnek munkaviszonnyá színlelt szerződéseket.