Őszre marad a lényegi döntés

Mind több jel szerint ma úgy minősítheti sikeresnek önmaga munkáját a leendő alkotmányos szövegtervezeten dolgozó brüszszeli konvent, hogy sok delegáció a színfalak mögött már beletörődött: a legizgalmasabb kérdések nem most dőlnek el, hanem az ősszel kezdődő kormányközi reformkonferenciára maradnak.

A konventviták utolsó napjaira egyre inkább az vált jellemzővé, hogy mindenki mondta a magáét, de egyre kevésbé figyelt a másikra. A legkülönfélébb kérdésekben "szigetcsoportok" tömege alakult: egy-egy paragrafus valamilyen irányú módosítására eltérő számú delegációk aláírása került rá, miközben rohamosan csökkent az esélye annak, hogy mindezt néhány órán belül egyetlen valós szövegverzióba gyúrják össze.

Ha mégsem kísérték mindezt túlzottan aggodalmaskodó hangok, annak fő oka, hogy a kormánydelegációk többsége láthatóan beletörődött: az őszi kormányközi reformkonferencián újra lehet majd tárgyalni a kényesebb pontokat. Ennek fényében sokak szemében az is elfogadhatónak minősült végül, ha Giscard d'Estaing konventelnök nagy valószínűséggel "konszenzusos" (vagy "majdnem konszenzusos") szövegként fogja majd bemutatni az eredményt. Amibe valójában sokan csak azért nem kötnek túl hangosan bele, mert már őszre tartalékolják a puskaport.

Miként az várható volt, a jóvátehetetlen megbicsaklás a bizonyára nem véletlenül utoljára beterjesztett intézményi kérdéskör kapcsán következett be. Sok delegáció rossz néven vette - magyar részről Balázs Péter is kifogásolta -, hogy éppen ebben a témakörben szakítottak a "konventmunkamódszerrel". Az érzékeny kérdésekre nem hoztak létre külön munkacsoportot, a témakibontásra nem hagytak elég időt, plenáris elé alig került a csomag, ehelyett kisebb formációk, különböző összetételű delegációk között, zárt ajtók mögött alkudoztak róla.

Magyar szempontból a legérdekesebb a helyenként tizenhatok, helyenként tizenhetek, vagy tizennyolcak által jegyzett követelések listája volt. Ez kizárta a csúcsszintű Európa Tanács intézményesítését, és nagy többségében elvetette a több évre választott EU-elnök intézményét. A különböző miniszteri szaktanácsok élén csakis átlátható, egyenlő rotációs elvek szerint cserélődő elnökségeket tud elfogadni, és hasonló elvek leszögezését várja a bizottság "szavazó" és "nem szavazó" tagjai közötti váltakozásban. (A magyar küldöttség számára a hírek szerint még így sem elfogadható a javaslat, és - négy másik országgal együtt - ragaszkodik az egy ország-egy biztos elv teljes értékű fenntartásához.)