Változó közigazgatási bíráskodás

Korszerűbb, ésszerűbb és gyorsabb lesz a közigazgatási bíráskodás. Az igazságügyi tárca olyan jogszabályt készít elő, amelynek révén megalapozott ítéletek hozhatóak, és legfeljebb kivételesen fordulhat elő, hogy a cég kiürül, mire lezárul az adó- vagy a vámhatósággal folytatott jogvitája - nyilatkozta a Világgazdaságnak Darák Péter Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró. Az ügyeket - a mai egyes bíró helyett - főszabályként hármas bírói tanács ítéli majd meg. Noha az eljárás általában egyfokú marad, minden olyan esetben feltétlenül helye lesz a fellebbezésnek, amikor a bíróság megváltoztatta a hatóság döntését.

Így kiküszöbölhető sok ellenérzés, amely abból fakad, hogy a bíró egymaga "élet-halál uraként" jogerős határozatot hoz, és az már nemigen korrigálható. A társas bíráskodás megvalósítása mintegy 50 bírói többletstátust igényel, havi 450 ezer forint fejenkénti költségkihatással.

A közigazgatási bíráskodás megújítása a közigazgatási szervekre vonatkozó, általános eljárási szabályozás napirenden lévő korszerűsítésével függ össze. Az államigazgatási határozatok ellen bírósághoz lehet fordulni. A közigazgatási bírák nemegyszer milliárdos önkormányzati vagyoni vitákban, adó-, vám-, jövedéki, illeték- és értékpapírügyben határoznak. A bíráskodási rendet azonban közvetlenül csupán tizenöt, jobbára elavult paragrafus szabályozza a polgári eljárásjogi törvényben. A hiányosságokat a bírósági gyakorlat pótolja. Az ítélkezésben született megoldásokat viszont - törvénybe foglalás híján - az érintett állampolgárok és cégek nem ismerik, ami ellentétes a jogállamiság követelményeivel. A leendő szabályokba immár beépülnek a bírósági tapasztalatok.

Az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának alapvető eleme a gyorsaság. A perek azonban sokszor több évet is igénybe vesznek. A gyorsabb elbírálást segíti elő annak rögzítése, hogy a bizonyítás célja az adott határozat jogszerűségének vizsgálata, és a tényállás bizonyítása a hatóságot terheli. A felek egyező kérelme esetén lehetőség lesz a jogvita tárgyaláson kívüli elbírálására. A bíróságok tehermentesítését is szolgálja a mintaper német gyakorlat alapján bevezetendő intézménye. Ennek lényege, hogy ha több azonos típusú ügy indul - mint annak idején a befektetési perek -, az egyik jogerős befejezéséig a többit fel lehet függeszteni. Ha pedig megszületik az irányadó ítélet, annak alapján eldönthetik a felfüggesztett viták érdekeltjei, hogy érdemes-e folytatni, végigvinni a pert, vagy sem. Újdonságnak számít az is, hogy a perköltségekben nem a bíró határoz majd. Azt a tervek szerint külön eljárásban a bírósági titkár számolja ki, és ez ellen kifogással lehet élni a tanács elnökéhez.

Még kérdéses, hogy a regionális közigazgatást kövesse-e, és ha igen, milyen módon a bíróság. A szakemberek úgy látják: átmenetileg a közigazgatási bírák regionális együttműködésével hangolhatóak össze a feladatok.

A minisztérium a koncepció szakmai vitájának lezárása után, még a nyáron hozzálát a törvénytervezet kidolgozásához. A javaslat ősszel kerülhet a kormány elé.