Felforgatnák a közös büdzsét

Az agrárpolitika visszanacionalizálása, a közös költségvetés gyökeres átalakítása, a stabilitási paktum fellazítása - csupa olyan ötlet, amelyről az Európai Bizottság illetékes tagjai hallani sem akarnak. Mégis ezek a javaslatok szerepelnek egy Romano Prodi bizottsági elnök legközelebbi tanácsadói által jegyzett és tegnap ismertetett tanulmányban.

Az André Sapir vezette szakértői csoport tavaly óta vizsgálja, hogyan lehetne javítani az unió versenyképességét, gyorsítani a gazdaság növekedését és sikeressé tenni a bővítést. Következtetésük szerint ehhez a közös költségvetés gyökeres átalakítására lenne szükség. Az agrárgazdaság uniós támogatását radikálisan le kellene faragni, miközben a tagállamok számára engedélyezni kellene nemzeti szubvenciók folyósítását. A strukturális alapok pénzeit nagyrészt a szegény tagállamoknak kellene juttatni, tehát nem közvetlenül a bizonyos fejlettségi szint alatti régióknak. A büdzséreform során a jelentés szerint három nagy alapot kellene létrehozni - derül ki a Le Monde cikkéből. Az elsőből a kutatás-fejlesztés, az oktatás és az infrastruktúra részesedne, a második az átalakult strukturális kassza lenne, a harmadik pedig a gazdaság átszervezését segítené.

A stabilitási paktum reformja keretében a Sapir-csoport engedélyezné, hogy a kormányok "rendkívüli nehézségek idején" rugalmasan értelmezzék a deficitkövetelményt. Ilyen felvetések a tagállamok részéről is gyakran hallhatók, és a napokban Pascal Lamy kereskedelmi biztos is a tízéves paktum modernizálása mellett foglalt állást (VG, 2003. július 17., 2. oldal).

Michel Barnier, a regionális politikáért felelős biztos "teljesen irreálisnak" nevezte az anyag megállapításait, és az agrárpolitika irányítója, Franz Fischler is megdöbbenésének adott hangot. Több bizottsági tag azt nehezményezi, hogy éppen a Sapir-jelentés került nyilvánosságra, miközben számos más brüsszeli munkacsoport is dolgozik hasonló reformterveken. A kritikák hatására Romano Prodi szóvivője sietve jelezte: csak munkaanyagról van szó, és főnöke nem feltétlenül ért egyet a benne foglaltakkal - írja a Financial Times. Az ügy mindenesetre újabb jele a brüsszeli testületen belüli, egyre komolyabb vitáknak, már csak azért is, mert az ominózus anyag éppen Prodi legszűkebb környezetéből származik.